Embere válogatja. Abban tévedsz, hogy megy a parasztgyerek és megmenti a világot. A kritikusoknak pont hogy az eredet történetek, és azok történetre gyakorolt hatásuk tetszett leginkább. Sokat számit az is, hogy játékidőben majdnem letaszította a trónról a Baldurs Gate-et ami a CRPG-k alfája és ómegája.
Azonban az is igaz, hogy nekem a sötét hangulat a Witcher-ben jobban átjött. A Dragon Age-ben annyira nem éreztem és nem láttam az egyes csoportok kitaszítottságát. A rasszizmus a Witcher-ben viszont láthatóan jelen van.
Az nálam nagy hátrány volt azonban, hogy bár abszolút nem lineáris a játék, az hogy néhol hatalmas és nehéz csatákat kell vivnunk elég sűrűn, monotonná teszi. A Witcherben lekaszaboltad azt a három-négy ellent ami rád jött és mehettél a dolgodra. A Dragon Age-ben ezzel szemben gyakran van, hogy 10-12 ellen is körülöttem volt, a társak pedig sok esetben akadályoztak a kaszabolásban, vagy egyszerűem cserbenhagytak halálukkal.
Szóval azért véleményem szerint nem lerágott csont, és rengeteg potenciál van benne, nem is beszélve arról, hogy a Bioware egy nagyon mélyen kidolgozott világot hozott létre.
Szerintem csak türelem kéne hozzá, meg egyáltalán a CRPG-k ehhez a csapat alapú válfajához, de én jobban szeretem mikor egymagam nézek szembe az ellennel
