Nem érdekelt semmi...
Nem akartam tudni semmit...
Csak egy órára akartam kilépni a valóságból, át Westeros világába...
...kösz.
Ezt is megéltem, megettem a Game of Thrones s1/e1 részét, éééééééééééés...
Gyerekek, ez valami kurvára-kibebaszottul-állatul JÓ! Nem is találok hirtelenjében szavakat rá, ha mégis kéne valamit keresnem, az valami ilyesmi lenne:
T Ö K É L E T E S
Úgy ültem neki, hogy szándékosan nem olvastam el senkinek se a véleményét, kritikáját, a Tiéteket se: nem akartam, hogy bármi is befolyásoljon, vagy hogy mindenféle, tudatalattiban elültetett gondolatok kavarogjanak a fejemben az epizód megnézése alatt. (Így ha esetleg ezzel a hsz-szel kezdenéd a sorozatba való nekifekvés előtt, azt javaslom, felejtsd el, és lapozz tovább.
)
Már rögtön a prológus első perce lenyűgözött, egyből magába szippantott a Song of Ice and Fire-hangulat, és ez nem kicsit köszönhető a látványvilágnak. Egyszerűen minden képkocka szép, és ez nem csak annyiban merül ki, hogy kb. az összes helyszín ideális windows-háttér lehetne; dehogy, a vizuális megvalósítás 100%-ban passzol a könyv hangulatához, valósággal árad a képekből a nagybetűs Atmoszféra.
A prológus utáni openinget remekül összehozták (nem kicsit féltem attól, hogy vmi jelenetbevágós, mosolygóportrés főcímhez lesz szerencsénk, mint a 90-es években).
Meglepett, hogy a szereplőgárda mennyire profi módon lett összetoborozva. Sean Bean pillanatok alatt elfeledtette velem, hogy ő valaha is Boromir lett volna, és hamar Eddard Stark-ot láttam meg benne. Akárhogy erőlködöm, csak egy apróságba tudnék belekötni (Jaime Lannister babapopsira borotvált arca... mondtam én, hogy apróság, nem kell komolyan venni; oké, Sandor sajnos továbbra is jóképű). Akik szerintem telitalálat választások lettek az első részben felvonultatott szereplők közül, azok (nem sorrendben, csak úgy): Robert, Catelyn, Bran, Arya, Tyrion, a pöcs Joffrey herceg, Khal Drogo és Daenerys, aki még mindig gyönyörű
. (És ha valakit kihagytam, bocs.)
Még múlt hétvégén olvastam bele felületesen 1-1 véleménybe, miszerint a sorozat tempója lassú én ezzel a legkevésbé sem értek egyet, el is gondolkodtam azon: biztos, hogy ugyanazt a sorozatot láttuk?? Szerintem veszett tempóban pörög, egyik intenzív jelenet követi a másikat, és éppen olyan hosszúak, ahogy azt kell. Kicsit rövidnek is éreztem azt az más sorozatokhoz képest egy fokkal hosszabb egy órás játékidőt, sőt, 2 jeleneten sajnos igencsak érződik a vágóasztal-szag (a farkasosztogatás az elején, és a zuhanás a végén erre a kettőre nagyon ráfért volna egy minimális jelenetnyújtás).
A naturális ábrázolás is elnyerte a tetszésemet, pont annyira korhatáros, amennyire a hatás, hitelesség és a könyvhöz való hűség megkívánja, de mindez nem válik öncélúvá. Ah, egen, könyvhöz való hűség: tény, hogy sok dolgot változtattak, de sem a történet, sem a hangulat nem sérült ettől. Ha változtattak, nyílván okkal tették. Enélkül is temérdek rész importálódott át a regényből betűre pontosan a forgatókönyvbe.
És bár a topic kezdetén sokat nyavalyogtam a farkasok miatt, és bár továbbra is édik, mozgóképen nem jött elő az a házikedvenc-hatás, mint az állóképeken (és félelmetesen gyorsan nőnek, mi lesz velük 5, 10 rész múlva...).
Üdvözlöm továbbá a feliratért felelős mestert, aki szerencsére forgatott már a kezében Tűz és Jég Dala könyvet (engem ugyan nem fog érinteni, mégis félek attól, hogy a magyar szinkron ismét ezen a banánhéjon csúszik majd el).
Mindent összevetve teljes mértékben, maximálisan 100%-osan elégedett vagyok az adaptációval. A lehető legjobb kezekbe került a sorozat, fanatista lettem, és alig bírom kivárni a következő részt. Az újraolvasáshoz is megjött a kedvem (+ jó is volna folytatnom a pentalógia későbbi köteteit), azt kell mondjam, ennyire eltalált sorozatot nem is tudom, mikor láttam utoljára... láttam egyáltalán ilyet valaha? Sebaj, addig is:
5*/5
Köszönjük, Martin, köszönjük, HBO, köszönjük, Emilia Clarke.
OK, ennyi voltam, most már nyugodt szívvel kezdhetem el olvasni a Ti véleményeiteket is.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
