Kétlem, hogy sokáig maradna amúgy a dominanciájuk. A 80/90-es években felnőtt generáció van rácuppanva nagyon, de nemsokára el fog tűnni ez a fellángolás, ahogy mindig minden ilyesmi elenyészik. Meg nem mondom a szociális és pszichológiai okokat, hogy miért pont ez az irányzat lett ennyire felkarolva most és miért nem mondjuk a finn versekért rajong a célcsoport.
Úgy vélem, hogy ez a beöltözősdi abból is származik legalább részben, hogy kell egyfajta...(hogy is fogalmazzak most úgy, hogy ne sértsek meg vele senkit) gyermeki lelkesedés ez iránt a szubkultúra iránt. Pont amiatt, hogy sokan rázzák a fejüket: "rajzfilmet nézni felnőttként? De éretlen!" A hihetetlen liberálissá vált világ mellékterméke talán, de csak spekulálok, nem vagyok pszichológus. Ma már sokkal több mindent lehet és nem kell elfojtani ha valakiben maradt gyermekiség.
Ugyanakkor ott van a sokkal komorabb jelenség, az eszkapizmus is, ha már a beleélést emlegetted (a FF helyesírás ellenőrzője rám szólt, hogy nincs ilyen szó, úgyhogy ez alatt a fantáziavilágba való "menekülést" értem, csak hogy egész biztosan világos legyen). Minél többet nézik a sorozatot és fizetnek a termékekért, az ipar annál jobban jár és annál többet ad bele. A főszereplők nagyon nagy többsége annyira üres személyiség terén, hogy bárki bele tud bújni a bőrébe. Aztán történnek vele a szuper dolgok és a máris jobban érzi magát. Anélkül, hogy bárkit is meg akarnak ítélni a külseje alapján, ha alaposan a máz alá nézünk egy-egy ilyen fotósorozatnál azért láthatjuk, hogy valószínűleg nem mindenkiért kapkodnak a fiúk-lányok.
Itt meg van egy közösség, aminek a tagjai ugyanolyan komolytalanok de ugyanakkor elfogadóak is. A hagyományőrzők korhű ruhát öltenek és íjászkodnak egyebeket mellett, ez a csoport meg a kedvencének öltözik.
"I guess I have a soft spot for pretty faces"
