Ugyanebben a cipőben járok én is, mint Ti: tegnap már vagy 65.-jére próbáltam az Észt hekker-tanyát! Szinte már csukott szemmel tudtam, hogy mikor, hova kell kúszni, mikor kell akciót indítani és milyen módszerrel, mikor indul meg a paraszt melyik irányba, a refi mikor merre világít és mikor érdemes "kivégzést" alkalmazni... Na áttornázom magamat a pálya utolsó felében, amikor Peace-hez hasonlóan az utolsó nehézgyalogost - lassú voltam vagy beparáztam nem tudom - nem tudtam leütni!
Akkor szökött fel az agyvizem, a tenyerem csattant egyet a klavin, mire a feleségem ijedten ront be a dolgozószobámba, hogy jajjj, milyen zajos ez a játék. Á nem mondom, csak Sam Fisher most tépte le egy katona fejét, az szólt ekkorát. Ja. Aztán jött a dac, hogy rohadj meg, csak megcsinállak: persze 66.-jára már türelmetlenebb voltam, persze hogy elszartam. Ilyenkor aztán hagyom vagy kilépek az egész játékból (higgadok) vagy átmegyek a főtörténetre!
Egyébként mindezek ellenére a török-halpiac pálya 2-3 próbálkozás után megvolt!
