Labdarúgó-Európa-bajnokság 2016, Franciaország

Ha Izland ellen kikapunk, a portugálok ellen sem jött volna össze ez az örömfoci, mert görcsössé váltunk volna attól, hogy legalább egy x-et el kell érnünk. Szóval így volt ez jól.

A csoportmásodik helyhez egyébként a portugáloktól is ki kellett volna kapnunk és Izlandnak is maximum x-et játszania, szóval bár előzetesen ez tűnt a legesélyesebbnek, végül egyik feltétel sem teljesült. De egyetértek, hogy az angolokkal jártunk volna a legjobban. Az esetben akár a 8 között, szebb eredménnyel búcsúzhattunk volna. Én viszont egyáltalán nem bánom, hogy játszhattunk egyet a belgákkal és egészen a 2. félidő közepéig volt esély rá, hogy egy x-et hozzunk ellenük, komoly helyzeteink voltak és a gólok és kapura lövések számát tekintve minden más mutatóban egálban voltunk velük. Erre csak büszkék lehetünk, másrészt tényleg rengeteget tanulhatunk ebből a meccsből. Sokkal többet, mintha az enervált angolok ellen játszottunk volna.

Egyébként hivatalos, hogy a 13. helyen végeztünk. Ha megnézzük, kik vannak előttünk és mögöttünk, ez teljesen reális is az eb meccsei alapján. Erre tényleg büszkének kell lennünk, mert több mint 40 éve nem álltunk ilyen jól és azt is bizonyítottuk, hogy a FIFA világranglistán elfoglalt jelenlegi pozíciónk is nagyjából közel áll a realitáshoz.

A legfontosabb most az, hogy ezt a megkezdett munkát, csapaépítést folytassuk és amit Storck is mondott, elérni, hogy legyenek játékosaink a BL-ben, EL-ben (ehhez mondjuk a teljes utánpótlásképzésünket gyökeresen át kellene alakítani, amire kevés esélyt látok a közeljövőben addig, amíg ilyen Egervári meg Pintér félék itt tevékenykednek, ezeket mind el kellene zavarni és csupa német edzővel telerakni az akadémiákat). És persze kijutni a vb-re, majd a következő eb-re.

"évtizedeken át a légkörbe mérget vetettek, ezért lett különösen fontos, hogy értéket teremts"

Szerintem az angolok lettek volna az ideális ellenfelek nekünk. A horvátok azért igen erősek, csak befostak a portugáloktól, és túltaktikázták magukat. Ellenünk viszont mást játszottak volna, az egészen biztos. Az angolok ellenben ellenünk is ugyanezt a kevéssé kreatív darálást nyomták volna, a csoportban sem nagyon tudtak mással előrukkolni egyik meccsen sem. Belőlük fel lehetett volna készülni jól, és egy lassabb, statikusabb védelemmel is meg lehetett volna fogni őket, szemben a szélvészgyors belgákkal vagy egy jól játszó horvát csapattal. Tovább meg felesleges tervezni, hogy utána kit kaphattunk volna, már a 8-ba kerülve is bőven túlteljesítettük volna az elvárást. Sőt, igazából így is.

Mondjuk azt megjegyzem, hogy az utolsó körben mi már nem tudtunk volna olyan eredményt elérni, amivel az angolokat kapjuk. Mivel az izlandiak nyertek a másik meccsen, ezért mi onnantól csak elsőként vagy harmadikként végezhettünk. Egy körrel hamarabb meg nyilván nem lehetett még taktikázni, Izland ellen hajtani kellett az egyenlítésért, mert a továbbjutás kivívása volt a legfontosabb.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

A portugálok elleni meccs előtt írtam én is, hogy csoportelsőként van a legkevesebb esélyünk a nyolcaddöntőből továbbjutni (ez a legkevesebb esély alatt egy 0 felé konvergáló valószínűség értendő). A csoportmeccsek alatt is látszott, hogy ez a belga válogatott kurva erős és ha összeérnek csapatként, senki meg nem állítja őket és főleg ezen az ágon garantált a döntős helyük. Sztem Wales-szel és Portugáliával is fel fogják mosni a padlót (ha nem is ekkora különbséggel, de egyértelműen nyernek), egyedül a németek vagy olaszok lehetnek képesek megállítani őket a döntőben. Én nagyon tisztelem ezért őket, 10 éve még sehol nem volt a labdarúgásuk, elképesztő, mi munka lehetett ennyi idő alatt egy világverő válogatottat felépíteni, példát vehetnénk róluk. Ez a csatárhármas (De Bruyne, Hazard, Lukaku) az egész EB-n a legerősebb csatársor és hiába iktattuk ki Lukakut, a másik két csatárral nem tudtunk mit kezdeni, emellett a középpályáról is kurva erős támogatást kapnak, a védelmük is viszonylag jó és van egy óriási bravúrokra képes kapusuk is.

Ezt most találtam épp, ami talán a legjobban szemlélteti, hogy kell egy tökéletes utánpótlás programmal 10 év alatt a semmiből ilyen csapatot építeni: Így nézett ki De Bruyne, mikor Király már 30 éves volt.

Visszatérve az eredeti gondolatfelvetésre. Tényleg a sorsolás és az eredmények furcsaságának köszönhetően a csoportharmadik hellyel jártunk volna a legjobban, mert ezt a Horvátországot akár meg is verhettük volna, utána Svájc ellen is lett volna bőven keresnivalónk és csak a negyeddöntőben kaptuk volna meg a belgákat. Csoportmásodikként bár a halál-ágra kerültünk volna, ezen az enervált Anglián, akiket most is kísértett a sors és korán elvéreztek, mi is kb. 50% eséllyel túljuthattunk volna, aztán persze a franciák ellen valószínűleg kiesünk, de a 8 között így ott lettünk volna. Csoportelsőként pedig pont a bombaformában lévő, legerősebb keretű, EB megnyerésére is esélyes Belgium jutott (én nekik fogok drukkolni ezután), ezzel megpecsételődött a sorsunk.

Lehet a sorsolást okolni, hogy milyen igazságtalan, hogy csoportelsőként csoportmásodikat kaptunk, méghozzá egy igen erős csoportból, de ne feledjük el, hogy maga a csoport, amiben voltunk, az egyik leggyengébb volt egy formán kívüli Ausztriával és Portugáliával, ahol még Izland lett végül a legerősebb ellenfelünk. Ha megnézzük a többi csportot, nem hogy a csoportelsőségre, de a legjobb 4 csoportharmadikba való kerülésre is jóval kevesebb esélyünk lett volna. Vajon mekkora eséllyel jutottunk volna tovább az említett belga - olasz csoportból? Amit a sorsolás a csoport könnyebbségénél adott, azt a nyolcaddöntő párosításánál visszavett, ennyi történt, nincs ezen mit felháborodni sztem. Mindig nem lehet mellettünk a szerencse, csak erre alapozva nem lehet sokáig menetelni egy világversenyen és óhatatlanul szembejön előbb-utóbb egy világklasszis csapat.

"évtizedeken át a légkörbe mérget vetettek, ezért lett különösen fontos, hogy értéket teremts"

Fura egy nap volt. Valamilyen szinten mind a két eredmény meglepetés, az egyik talán csak kevésbé, a másik viszont vaskosan. Mégis a mérkőzések nem voltak különösebben izgalmasak. Viszonylag hamar előnybe került a később továbbjutó csapat, onnantól pedig végig dominálta a meccset. Nem is tudom, melyik nagyobb csalódás: a spanyolok vagy az angolok teljesítménye.

A spanyolok játékát teljesen megölték az olaszok. Tegnap beszéltem a statisztikákról, meg hogy mennyire nincs sokszor jelentőségük. Na ez most az a mérkőzés volt, amikor a labdabirtoklás vagy a passzok száma, nevezetesen hogy a spanyolok egyikben sem bírtak fölénybe kerülni, tökéletesen leírta a vergődésüket. Az általuk erőltetett tikitakához kell egy egészséges 65-70% meg 600-700 passz, hát itt a mérkőzés jelentős részében az 50%-ot alig sikerült elérni. De például az is mindent elmond, hogy a legveszélyesebb játékosuk Piqué volt, ő keveredett kétszer vagy háromszor gólhelyzetbe. Persze játszhattak volna a tikitaka helyett mást is, de ennek a nyomait nem nagyon lehetett felfedezni se a játék képében, se a cserékben.

Ugyanez hatványozottan elmondható az angolokról, hogy ők se tudtak újítani semmit hátrányban. Még Rashford behozatala volt a legveszélyesebb húzás a 87. percben, ő futott el néhányszor a bal oldalon. Egyébként semmi, konkrétan emlékezetes helyzetük nem volt a második félidőben. Az izlandiak meg még ekkor is folyamatosan szopatták őket a kontrákból. Ráadásul azt tudni lehetett előzetesen, hogy az izlandiak mit fognak játszani, mert ők mondjuk az olaszokkal ellentétben tényleg ezt az egyet tudják csak. És ennek ellenére semmi elképzelés nem volt az angolokban, elöl hogyan kéne megbontani őket. Hátul meg szó szerint ugyanazt beszopták, mint az osztrákok: nagy bedobás, csúsztatás, és már ott is a kapuban a gól...

Másrészt most vagyok csak igazán szomorú, hogy mi megnyertük a csoportunkat, megtettünk minden tőlünk telhetőt, aztán kaptunk egy bombaformában játszó belga válogatottat a 16 között. Akik egyrészt alapból a résztvevők közül talán a legerősebb kerettel rendelkeznek, meg hát nem véletlenül állnak legjobb európai csapatként második helyen a világranglistán. És még emellett tegnap játszottak szerintem a legjobb formában az egész tornán, mostanra, éppen ellenünk értek össze igazán. Eközben a portugálok játszhattak egy magukat eltaktikázó, szándékosan visszafogó horvát válogatottal. Az izlandiak meg ezzel a harmatgyenge, kilátás és elképzelés nélkül focizó angol válogatottal. A sors nem igazságos.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.