Én 96 áldozattal teljesítettem a Myougi-hágót. Azaz minden katona meghalt,
senkinek sem kegyelmeztem...
Még a félreeső helyeken állókat is elérte a végzetük, és a szamurájokat is becserkésztem. Az elején bosszantott engem is, hogy ölni kell, de ha már egyszer muszáj volt, akkor legalább kiéltem magamat, és letakarítottam itt is a pályát. Igazából az altatóra nem is nagyon volt már szükségem, csak a legutolsó négy katonát itattam le vele, amikor már nem volt kedvem tovább sakkozni. A kocsikban való elrejtőzést pedig egyáltalán nem használtam. Szóval ez a térkép is módszeresen kitisztítható az alapvető képességgekkel. A legnagyobb kihívást talán a háromfős őrjáratok jelentették. Egy olyan is volt ezek között, amit szamuráj vezetett, arra nemes egyszerűséggel rádobtam Takuma egyetlen bombáját. A többinél meg általában azt csináltam, hogy elcsaltam őket Yuki sípjával, aztán amikor az első belelépett az elhelyezett csapdába, a másodikot leszúrta az ott álruhában álldogáló Aiko, a harmadikat pedig kilőttem kicsit távolabbról, a sötétből egy dobócsillaggal. Így igazából még csak külön rejtekhely sem kellett, a nyílt terepen is elbántam velük. Illetve lőszert sem használtam egyáltalán, csak a szamurájoknál.
Egyedül a 4 db civillel nem nagyon tudtam mit kezdeni, mert nem találtam házat a pályán, úgyhogy jobb híján ledobtam őket egy sziklaszirtre,
ők vannak ott a felső sarokban.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
