Én megfogadtam, és bevált!
Miután végigvittem (én Fane-t választottam), rögtön nekiláttam egy teljesen saját karakterrel (elf, kéttőrös rugó Lone Wolf perkkel; társnak pedig Sebille íjászként szintén Lone Wolf perkkel). Kb. tucatnyi órát pakoltam így bele a játékba**, de 7-es szinten, a Seeker-ek táborának felfedezése után inkább abbahagytam, mert egyszerűen túl friss volt még az előző végigjátszás élménye, és azt mondtam, hogy inkább majd egy-két év múlva veszem elő újra.
**Magyarán sehol sem tartottam még (az első végigjátszásom is talán olyan netto 108 óra körülire sikeredett)
Ám ami miatt mindezt írom, már az első tucat játékóra alapján is szembeötlő volt, hogy egy "origin" karakterrel mennyivel "személyre szabottabb" a játék. Ugyan ezek többnyire csak (persze a saját személyes küldetésed eseményeit leszámítva) nüansznyi dolgok (személyre szabott párbeszédopciók, vagy éppen valaki felismer valamilyen szituációban stb.), de nehéz érzékeltetni, hogy mégis milyet dobnak a hangulaton, és a világ "élőségén".
Egyébként bármelyik origin karaktert bármilyen irányba fejlesztheted, sőt ugye már a karakteralkotásnál teljesen szabad kezet kapsz.
Persze ha fétised van, és csak női törpe vagy női gyíkember jöhet szóba, akkor nincs mese, marad a saját karakter. De minden más esetben én origin story-sal futnék neki elsőre.
Endure. In enduring, grow strong.
A kész karakterek jónak tűnnek, viszont úgy érzem, hogy első, ismerkedős végigjátszásra lehet jobb lenne inkább egy saját. Két döntős van; valamelyik rugó törpe és egy wizard lizard. Hölgy mindkettő, mert ilyen variáció nem sűrűn van rpgben.