Aki képben van a márkákkal, az tudja, hogy ez egy kicsit idegen megközelítés az Ibaneztől, de én kedvelem az alternatív megoldásokat. Világéletemben ezért a formáért rajongtam (single cut, sokan tévesen az összes ilyen gitárt Les Paulnak hívják, pedig az a Gibson sajátja), sokáig hittem, hogy az Epiphone után a Gibson lesz a következő nagy ugrás, de már rég letettem róla, mióta volt egy Hagström gitárom, ami kisebb testű volt, könnyebb, ráadásul nem mahagóni a teste. Akkor jöttem rá, hogy hangkarakterben közelebb állnak hozzám az egyéb fák.
Jelenleg ott tartok, hogy a világ összes pénzéből sem vennék 250 fölött gitárt, ráadásul tavaly rebootoltam a zenélést egy Harley Bentonnal, ami meglepően jó, de mahagóni és rohadt nehéz.
Ez egy viszonylag olcsó Ibanez, nyárfából van, ma kipróbáltam a hangszerboltban, de úgyis használat közben derül ki, mit tud. Teszem hozzá, következő fizetéssel megy hangszedőcserére, szóval többet fog érni a jelenlegi áránál, mondjuk így sem fogom tudni drágábban eladni, ha egyszer arra kerül a sor.
Még idén újra kész akarok lenni, kell egy csöves erősítő és egy másik gitár (ő a kiszemelt). Ha valaki otthon van erősítőtémában, szívesen diskurálnék vele, mert van egy tipikus hang, amit keresek, de nincs és nem is lesz 7 kilóm rá sajnos.
