Benchmark eredmények 2020 (PC)

Bocs, ha nem egyértelmű, amit írtam!

A magas asztali gép pontok biztosan az erősebb (és újabb) procik, meg az RTX, ill. GTX 16xx kártyák (és ne feledkezzünk meg a Navikról sem) terjedése miatt indokoltak, és ma már valóban a FHD mellett a QWHD felbontás általánosnak vehető. De pár hónap alatt, amikor tavaly ősszel (év végén) még 7000-7500 pont feletti-körüli referencia pont volt, és nem volt emlékeim szerint ennyi kategória sem, nekem akkor is fura, hogy ekkora az ugrás. Ez a program a teljes világ regisztrált felhasználóját méri, abból képez átlagot. Ennyien upgradelték volna a hardvert ilyen rövid idő alatt Bangladeshtől az USA-ig? Olyannal találkoztam, hogy egy adott GPU-ra és /vagy CPU-ra rákeresve az eredményeknél valaki több ezer (!) eredménnyel telefloodolta a listát, ami simán okozhat durva eredmény (és %) torzulást (eltolódást).

Én szoktam futtatni benchmarkokat, főleg a friss video driverek tesztelésére, de még inkább amikor újabb agyon reklámozott laposok jönnek ki. Innen látom pl., hogy cca. 2018 óta nem volt hatalmas ugrás, sőt! Oké, az idei csúcs felszereltségű modellek nagyon szépen teljesítenek, de ha jobban belegondol az ember, 5-10%-nál nem erősebbek az 1-2-3(!) generációval ezelőtti elődeiknél. Asus gépekre van rálátásom, és egy 2018-as, vagy 2019 Q1-Q2-es, ill. 2019 Q3-Q4-és Zephyrus S (GX531G_, GX531G_R, GX502G_) nagyjából ugyanazt az eredményt adja (7500-7800 pont körül TS-ban, tweakelés nélkül), ami a külföldi tesztek alapján a 2020-as Zephy M15 (GU502L_) szintjét súrolja (az cca. 8000 pont körül hoz csúcs konfiggal). Az idei Zephy S15 egyik csúcsa (GX502LXS) 9100 pontot produkál, ami gyakorlatilag az asztali gépek elvárt szintje, ami baromi sok egy 2,1 kg-os ultrabooktól, de a 17,3”-os 2018-2019Q1-Q2-es Zephyrus S (GX701GX) is hoz 8200-8300 pontot 8th gen 6/12 i7-tel, asszimetrikus (16+8GB ) 24GB RAM-mal és RTX 2080 Max-Q-val. Annál (de a már szintén említett előző Zephy S-eknél) viszont már a mindenre is baromi érzékeny (szoba hőmérséklete, gép terheltsége, driverek stb.) benchmark (3DM) is 10% (ill. 15,6-os gépekről lévén szó 20%) többletet hoz. In game ugyanakkor már nem tapasztalható ekkora különbség, és az, hogy valami csutkára tekert grafikával átlag 89 vagy 102 fps-t hoz (főleg egy single játékban), már gyakorlatilag (szerintem) a tök mindegy kategória.

Az pedig, hogy a 60 fps ma már nem (vagy nem FHD felbontáson) az áhított futási sebesség, szvsz igen véleményes. Stabil 30-tól már bőven játszható egy játék, 60-tól pedig nagyon sima minden. Igaz, a 60 és a 120 között érezhető az ugrás, de pl. 120 és 144, vagy efölötti fps számok között már (hangsúlyozom: szerintem!) jóval kevésbé. A 240-300Hz-et meg alig valami tudja kihasználni, az is agyonbutított grafikával. Persze az e-sport az más kategória, én most a mezei, otthoni gamingről beszélek. A GeForce Experience is 60 fps körülre igyekszik belőni a játékokat, ahogy észrevettem.

Azt meg (én, személy szerint) túlzásnak és inkorrektnek tartom, hogy évente 2-3 új laptop széria jön ki, és azok gyakran max 5-6 hónapig vannak piacon, mielőtt átadják a helyüket az újaknak. (Ld. a 2018 végi első, még GTX 10xx kártyás Zephyrus S-t, ami ősszel jött ki, majd 2019 elején felváltotta ugyanaz, csak már RTX GPU-val, utána nyár elején kijött szintén ugyanaz 9th gen Intel procival, majd 2019 nyár végén-őszén más szériaszámmal érkeztek a “2019-es” Zephy S (meg M és G) gépek, plusz az addigiak 300Hz-es IPS panelt kaptak, amiket most váltanak fel a 2020-as verziók minimális dizájn változással, 10th gen Intellel/Ryzen 4xxx procival, 3200-as DDR4-gyel, és vagy túlhúzott RTX, vagy RTX Super GPU-val). Vásárlásra pedig maximum a (szerintem!) durván magas benchmark referencia pontok, és néhány influenszer jellegű cikk ösztönzi az embert, vagy esetleg ha régi gépe van, most vesz először ilyet, no meg az, hogy az eddigi modellek egyik napról a másikra tűnnek el a boltok kínálatából. (Most is ez van, ha jobban megnézi az ember.)

Nagyjából ezek járnak a fejemben a leírtak mellett, azokat kiegészítve.

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Nem teljesen értem a százalékok és a referencia emelés együtt emlegetését.
A százalék változás pont nem a szigorítás miatt van, ha van, hanem mert konkrétan futtatják az emberek a teszteket és elkezd több eredmény az adott pont fölé menni. Ez a százalék akkor is igaz, ha a Gaming PC (2020) referencia pontja 6000 lenne a mostani 9216 helyett. Vagy rosszul gondolom, hogy a %-os értéket mi alapján határozzák meg.

Időnként futtatok amúgy tesztet, de leginkább amikor picik mókolok a proci beállításán, de nem vonz már a dolog. Amikor új hardver kerül be, akkor persze megnézem én is TS-t, telepített játékok benchmark eredményét - ha van mihez viszonyítanom.

Az a 9,2K-s referencia pont meg annyira nem hülyeség amúgy, mert egyre terjed a FHD feletti felbontás és a 60Hz feletti frissítés. Szóval az általad említett 6K-s PC, ami viszi a a SoTTR-t FHD-n 60fps-sel az teljesen oké. De nem 2020-as játék, jönnek ki olyanok, aminek erősebb gép kell, és 2020-ban egyre több a FHD feletti felbontású monitort használók száma, és a 60fps se feltétlen az áhított (hanem a minimum) kategória. És ha ezt veszed, és akár a SoTTR-nél maradunk, akkor 1440p 100fps-hez kell az a ~9000 pontot elérő gép.

Azon gondolkodom mostanában, hogy milyen fura is a PC-s hardverpiac az utóbbi időben - értsd alatta: cca. elmúlt két-három (négy?) évben.

Már jó ideje nem igaz az, hogy játékra csak asztali gép való, munkára pedig praktikusabb egy laptop. A GTX 9xx mobil GPU széria megjelenésével, de főleg a GTX 10xx jelű kártyák kijövetelével a laptopok is jelentős gamer platformá avanzsáltak. Ma pedig már akár egy ultrabook méretű lapos is képes lenyomni a legtöbb asztali vasat. A 14nm-es 6th, 7th, de főleg a 8th, 9th, és most a 10th gen Intel processzorok egy GTX 10xx - 16xx, vagy egy RTX 20xx - 20xx Super kártyával nagyon ütős párost alkotnak. Sőt, immár a vörösök is minimum utolérték őket a remek, iszonyat erejű Ryzen 3xxx és 4xxx procikkal, és a Navi GPU-k is felérnek a zöldek felső középkategóriás kartyáiig. A RAM, a kijelzők és minden egyéb egyfajta számháborúba kezdtek órajelek és más, számokkal mérhető paraméterek terén. Közben a konzolok is készülnek a megújulásra, ami remélhetőleg felpezsdíti az egy ideje éppen (újra) "egy újabb fal előtt" ácsorgó játékpiacot.

És közben a PC-k teljesítményének mérésére ott vannak a minden apróságra baromi érzékeny benchmarkok, élükön a gamer szempontból talán legjelentősebb 3DMARK-kal. Persze ott az Uniengine Superposition-je is, meg a játékok teljesítmény mérő opciói is, de a 3DMark a legelterjedtebb ilyen program.

A Time Spy a DX12-es, a Fire Strike a DX11-es, a Port Royal pedig az RTX gamer teljesítményt méri széles e világon, hosszú évek óta. Idén, feltehetőleg a piac élénkítésére és a vásárlási kedv fokozására újabb, szvsz minden eddiginél szigorúbb referencia pontokat tettek közzé, és valahogy a %-os teljesítmény arányok is hirtelen érdekesen "elcsúsztak". Értem én, hogy baromi erős az új Ryzen, és sokan vesznek új gépeket, de azt nehezen hiszem el, hogy pár hónap alatt egy addig az eredmények 75-80%—ánál jobb pont már csak a felső 40-50%-hoz elég. Az átlag 9100 pont körüli referencia PC, a 11000 pont feletti izom hardver, és a 19000 pontot meghaladó übergép igen magas pontok. De az 5700 pontot felülről nyaldosó gamer laptop is elég magas (egy 2019-es Asus Zephyrus M a standard), miközben bőven vannak ma is 4000-4500 pontos gamer gépek a piacon, és nem csak kifutó szériákban. Azért is durvák ezek a pontok, mert közben asztali fronton 6th generációtól (de maximum 8th-tól) fölfelé nemigen volt ok processzor cserére, és a GTX 10xx kártyák is nagyon jól muzsikálnak még ma is. Laptopok esetében az újabb szériákat rendszerint a 3 évvel ezelőttiekhez méri a reklámtenger, és a benchmark pontok kategóriákon belül (beugró, közép, felső, prémium) nem változtak 2-3 széria alatt egetrengető mértékben. Egy 6th gen Intel procis, GTX 1070 vagy 1080 kártyás laptop ma is bőven hozza a 6000-6500 pontot, amit egy 8th-9th (sőt, az eddigi tesztek alapján 10th) generációs Intel (vagy Ryzen 3xxx) CPU-s, GTX 1660 Ti - RTX 2060/2060 Max-Q GPU-s masina is produkál, tavalyról vagy idénről.

Közben Sityi mester is, de más neves szaklapok szerzői is ugyanazokat a játékokat használják mércének már nagyon régóta, és azt tapasztalni, hogy a referenciának feltűntetett értékek igencsak elszálltak.

Nekem 2500 - 22300 pontos TS között (vagyis egy kb. 10X-es intervallumú skálán) vannak mobil és asztali vasaim jelenleg (laposok 2500-10300, asztali gépek 5700 - 22300 pont között). Nos, FHD felbontáson tapasztalataim szerint egy SotTR simán hoz legmagasabb preset beállításon, DX12 módban, TAA élsimítással a 30-35 fps képfrissítést egy 2500-2600 pontos TS eredményű masinán. Egy 4000 pont körüli gép már tud 45 fps környéki eredményt, egy 5500-6000 pontos pedig simán teljesíti az áhított 60+ képkocka/mp sebességet. A 4K engem nem nagyon érdekel PC-n (konzolon igen), az asztali monitorom is egy ultraszéles látószögű, 32:9-es képarányú (2K-s) megjelenítő (49", 3840x1080, 144Hz), és laptopoknál is az FHD-t tartom a legjobbnak (főleg 15,6"—17,3“ méretben - 60-240Hz közötti kijelzőkhöz volt eddig szerencsém).

Ti mit gondoltok erről? Kinek mi a tapasztalata? Milyen TS/FS/PR értékeket kaptok, és mit tapasztalatok in game benchmarkoknál? Szerintetek is eltúlzottak az idei 3DMark referencia értékek, és csak saccperkábé jelzik egy gép elvárható gamer teljesítményét, vagy másképp látjátok ezt? Főleg, hogy egy-egy új laptop széria pár hónap alatt kifut (mint most is), és egy agyonhájpolt gép fél év múlva már régi, elavult vasnak számít (a gyártók szerint, legalábbis).

Érdekelne az álláspontotok, így ha van véleményetek a dologról, osszátok meg bátran! (Bocs, ha hosszú lett, és kicsit kusza, de lassan éjjel fél 3 van, és telefonról pötyögök folyamatosan javítva az automatikus elírásokat, így fáradt is vagyok már, meg elég nyögvenyelős is ez így, ilyenkor.)

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/