Assassin’s Creed Valhalla

Liberationben volt az AC mozgás a dobozkép ruhában, ~lopakodás a kisasszonyosban meg talán valami civil. Leírva túlbonyolítottnak hangzik, de nem úgy emlékszem, hogy idegesítő lett volna. Namost egy ACJ-ben ez lehetne a valami kuniochis default, gésa, mint beszivárgó. Mondjuk ezek inkább csak az immersiont erősítenék, de hát ugye ott lesz ffi protagonist-san is úgyhogy esélytelen... Plusz ghost of szusimama viszonylag jól teljesített és az lényegében az ACJ szóval lehet ubi simán ki is hagyja ezt a kort.

Bayeket én is megszerettem (SHADYA!), de ha ubi vezetőpozícióban lennék biztosan máshogy kezeltem volna ezt a "trilógiát". Először is, nem taperoljuk a női kollégákat! De viccnemviccet félretéve.

Layla karakter lenne a rossz vicc helyett*. Kass lenne a kezdés, mert a prequel mindig hülyeség. Legacyt felturbózni, hogy legyen érzelmi kötődés a történethez. (?Játszható Darius rész a terhesszabadság alatt, Bayek-Aya váltásnál se rémlik, hogy mintát kellett volna cserélni). Halhatatlanságot vagy megtartani így, vagy dobni, lehet elég lenne csak párszáz évre csökkenteni (nem tudom mit akarnak kihozni a Valhalla végéből)

Originben Aya lenne a főhős (Ody kapcsolatnak legyen szerepe?), Bayek nagyon erős support karakter. Amunet trilógia első része. Folytatásban irány Róma, AC Brotherhood soft-remake. 3. rész ~revelations 2, Aya-Kass találkozó, nyitás keletre. ACV-ben tetszenek a római romok, valamelyik részbe bele lehetne csempészni még fénykorukban.

Valhalla maradhat nagyjából így, a végén AC3 féle csavar; nem a testvériséget építgettük, hanem a templaroknak ágyaztunk meg (tudom, valami hasonló történik így is).

Nagyjából el is értünk AC1-hez, jöhet a remakelés itt-ott retconnal. Reader whatif szimuláció nézegetésével szerintem úgyis valami hasonló irányba fognak majd elmenni.

*Vicces, hogy most írják ki - ha csak egy időre is - amikor kezd ~érdekes lenni.

Egy esetleges ázsiai rész esetében mondjuk jobban örülnék egy Unityre hajazó játékmenetnek, ehelyett az elképesztően elnagyolt "RPG" dolog helyett. Nyilván nem fog megtörténni, de hát álmodhat az ember...

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Szerencsés volt a setting választás, mert a shieldmaidennel nem kell magyarázni, hogy miért lehet nő ilyen fontos pozícióban. Ha már Vikings, ott is elég tökösek voltak a csajok, ehhez a képhez pedig passzol ez a hang. De amúgy abszolút default hívő lettem, miután asgardban kapcsolgattam kíváncsiságból, tényleg úgy lehet a legtöbbet kihozni az élményből.

A nemet figyelembe lehetne venni ha nem kéne a másikkal osztozkodni. Persze ennél fennáll a veszélye annak, hogy minden küldi előtt alatt megkapjuk az "úgy dobsz mint egy lány"t. De hát ezért kéne olyan írókat szerezni, akik a történetre és a karakterre fordíthatják az energiájukat és idejüket és nem azon kell agyalniuk, hogy a beszélgetéseknél, hogyan mondhatja el a főhős ~ugyanazt háromféleképpen a játékos "döntésétől" függően... Ezio se lett volna ennyire népszerű ha Ezia is lehetett volna és minden fontos pillanata előtt kiválasztjuk hogyan reagál.

AC Japanban lehet majd folytatni a sort a canon hősnővel. Oda ráadásul fel lehetne használni a liberation ruha-játékmód rendszerének valami fejlesztettebb változatát is.

Az Odyssey-ben és a Valhallában is az alapján választottam nemet elsősorban, hogy kinek a szinkronhangja a szimpatikusabb a számomra, mert nem mindegy, kit hallgatsz több tíz órán, száz órán keresztül + plusz ki volt a szimpatikusabb kinézetre.

Alexios kinézetre és hangra is egy tuskó hatását keltette bennem, szóval így már megjelenés előtt tudtam, hogy ez bizony Kassandra lesz, plusz kíváncsi voltam, hogy a készítők figyelembe veszik-e a nemét a párbeszédeknél (sajnos, nem). Nem bántam meg, ráadásul videókat is nézve a másik oldalról, Melissanthi Mahut kimagasló munkát végzett Michael Antonakos-hoz képest!

A férfi Eivort azért választottam, mert az alakja idézte meg számomra legjobban a Vikingek széria első, jobb évadjait és plusz úgy érzem, hogy passzol a sztoikus hangnem, amit a szinkronszínész (Magnus Bruun Nielsen) használt a karakterhez. A kissé orrhangú, agresszívabb érzetet keltő női (és itt nem a neme a lényeg) szinkronszínész (Cecilie Stenspil) nem mondom, hogy rossz munkát végzett, de nekem nem tetszik, így számomra Eivor férfi és teszek rá, mi a kánon.