Én maradnék azért a fejénél, lehetőleg lockolva (úgy látom, mit akar csinálni - már ha a kamera is úgy akarja éppen). Amikor szaladtában rávágtam egyet-kettőt a farkára, meg amikor a hasa alatt állva csapkodtam a lábát... hát úgy egy év lenne leütni. Kb. a felét sebzem úgy, mint amit a fejére kap. (R1 lábra/farokra 200 körül üt, fejre 400 körül.)
Most lépek majd vissza mindjárt a játékba. Futok néhány kört - ha kiszámíthatatlan marad a kamera/nem tudom megszokni, akkor szarok a dögre. Ha megszokható, és igazából a támadásaira való ráhangolódás lesz a fő tényező, akkor persze lenyomom, kerüljön bármennyi próbába is. Bár mint írtam, a támadásait már egészen jól kezdtem érezni a harmadik (eddigi utolsó) ráfutásomnál. És annyit a javára írnék, hogy estust mindig volt idő inni. (Nem úgy, mint a dragonslayer armornál a mocsárban - elsőre lement, nem volt vészes, csak halovány mása volt egykori önmagának, de annál a csatánál konkrétan belekiabáltam egyszer a monitorba, hogy hagyjál már inni, te tetves állat!
Ugyanis három estusomba került egyetlen estusnyi gyógyulás, mert folyamatosan jött, és mindig olyan ütemben ütött.)
Mindegy, ha begyakoroltam Midirt (ha a kamera nem veszi el a kedvem), akkor rámegyek majd "beemberezve", fegyverre villámsebzéses gyantát felkenve - addig viszont nem akarom ezeket pazarolni.
A Ringed Citynél egyébként több helyen ott vannak szobrokként a Frampt és Kaathe fajtájú lények is. (A nyúlfülű kukacok (a.k.a. primordial serpents) a DS1-ből.)
Endure. In enduring, grow strong.
Mondjuk én nem is álltam ki vele szemtől szembe, simán el lehet futni a farkához és azt csapdosni. Kicsit tovább tart, mert a feje kivételével mindenhol hatalmas armor van rajta, de szórakoztató.
