Szerintem 6 ráfutásom volt tegnap.
Ebből egynél volt, hogy rendes lock és normál láthatóság mellett én rontottam el a dodge-ot (üvöltős támadás, amely után megpróbál a szájába kapni), nem jól időzítettem, felkapott, kivágott oldalra, és mivel fele HP-n voltam eleve, az be is kampóztatott.
Egy további volt, ahol Phase 2-ben beszívtam a giga-lézershowt. Azt kevéssé ismertem, kétszer tapasztaltam meg élőben előtte, annyit tudtam, hogy oda kell rohanni a közelébe, sőt, majdnem mögé, egyrészt, hogy túléld, másrészt, hogy több időd legyen utána ütni, míg piheg utána. Nagyon messziről indultam (kétszer is hátrébb röppent, mielőtt nekikezdett, és nem kezdtem el azonnal futni felé, hogy csökkentsem a távot), nem tudtam kidodge-olni az egyik lézersugarat, ami a földhöz vágott, ahogy felkeltem és mentem volna tovább, akkor még vagy az vagy egy másik sugara után pedig robbant is egyet valami, és ez a kettő full HP-ról simán lenullázott.
Ez a kettő volt, amire azt mondom, hogy egyértelműen csak és kizárólag user error volt a részemről.
Volt ezen kívül három olyan ráfutásom, ahol tényleg az történik, hogy lockkal dodge, közben veszted a jelet, és hirtelen bent állsz pl. a sárkány alatt, futnál valamerre, de már kapod is a tüzet (lefelé fújásból), vagy dodge-olsz, és közben olyat mozdul a sárkány feje, hogy egy nagyot fordul a kamera is, de mindeközben veszted a lockot, és hirtelen azt sem tudod, hogy most merre/hol a sárkány. Mire jobb stickkel belövöd (mondjuk fél másodperc), már le is gázol, vagy le is pofoz... És ezeknél volt olyan, amikor már bő öt perce kergetőztünk, mert tényleg óvatos voltam, sőt megtanultam, hogy egy idő után mindig hátrafelé érdemes dodge-olni például, ha csak nem volt muszáj oldalra, pont azért, hogy annyira távol legyek azért a fejtől, hogy hátha nem veszítem el a "kapaszkodót".
A kaput meg tényleg az tette be, amit írtam tegnap. Az is maratoni, türelemjátékos kergetőzésem volt. Ott is veszítettem közben lockot, többször is, de sikeresen kijöttem ezekből (persze sebződtem, de mindig türelmesen kivártam, mikor ihatok, addig kikerültem a támadásait stb.), és mire negyed hp környékére lement, még volt öt estusom. A kb. negyed hp pedig azt jelenti, hogy - papíron - kb. hármat (de lehet, hogy csak kettőt) beleverek még és elvileg be kell jönnie a staggernek, ami után kritikalozhatom óriási sebzésre, amiből elvileg már csak egy, maximum két ütés a padlóztatás (ráadásul azt be is tudod vinni rögtön a kritikal után, mielőtt még felkelne, ha nem cseszed el - megnéztem én is pár videót). És ekkor ledob tálcára, mire visszalépek, persze én kampózok. Itt el is ment a kedvem az egésztől. (Nem a DS3-tól, hanem ettől a Midir harctól.)
Úgy éreztem, hogy a kamera szívást, meg a saját időnkénti hibázásomat is belekalkulálva 5-10 újabb ráfutás, mire újra eljutok ide, és egyszerűen nem volt már kedvem hozzá. De semmi, de semmi az égadta világon. (Inkább azon járt az agyam, hogy itt indítsak-e egy új dexes (twinblade-es) karit, aki viszont ezúttal minimáls páncélban, 30% súlykorlátozás alatt fog baromi gyorsan szaladgálni és rollolgatni, vagy pedig az ER-t rakjam vissza egy STR (és némi Faith) alapú végigjátszáshoz. Persze a BG1 mellé, amit tegnap fel is telepítettem, és kitaláltam már, hogy egy elf fighter-mage lesz a karakterem.)
A Midir harc nyitja tényleg az valószínűleg, hogy ha veszíted a lockot, akkor is tud, hogy mi merre, hogyan - erre írtam, hogy legközelebb mire ide kerülök, talán jobb leszek, mert ez a része nekem nagyon nem megy egyelőre. De az igazságérzetemet piszkálja ez a kamera dolog, na... (Oké, az igazán profihoz pedig az, hogy egyáltalán ne használj lockot.)
Egyébként nem vagyok biztos benne, hogy ide a Claymore az ideális fegyver. Ezzel egyet, maximum kettőt tudsz ütni büntetlenül (nekem, ha kettőt ütöttem, sokszor már pont nem volt időm eldodge-olni a csapása vagy harapása elől), míg egy gyorsabb fegyverrel kettő mindig belemegy, olykor három is (még az első napon próbáltam egyszer 10-esre húzott dark swordöt is az egyik ráfutásnál. Csak ott nem éreztem a claymore-hoz képesti rövidebb ütőtávot, illetve az R2-es támadása nem döfés, míg a claymore-nál baromi jól sebzett és messzire elért a kidöfős R2). De összességében egy gyorsabb fegyverrel szerintem jobban lehet sebezni hosszú távon.
Mindegy, a DS3 egy óriási élmény volt, nincs keserű szájízem.
Inkább úgy fogom fel, hogy van olyan DS boss, ami kifogott rajtam, bőven van hova fejlődnöm.
Meg legalább tanultam egy kis alázatot is, mert az igazat megvallva a DS1 bossai sem izzasztottak meg (Kalameet, Artorias vagy Manus is lement pl. elsőre, holott azzal biztattak máshol, amikor írtam, hogy az alapjáték bossai meglepően könnyűek az ER-hez képest, hogy na majd azokkal szívni fogok - így végül Quelaag volt az egyetlen, akinél megakadtam egy kb. félórára), és hát, olvashattad itt az élménybeszámolóimat: a DS3-nál a Lothric tesókon akadtam fel egy időre (náluk többet haltam, mint az alapjáték összes többi bossánál együttvéve), míg a többieken kb. mint kés a vajon, úgy mentem át. Így legalább van egy, Midir, aki még bevetetlen erődítményként/megmászatlan hegycsúcsként magasodik előttem.

Endure. In enduring, grow strong.
Persze a kamerával könnyű szenvedni, de a lockot dinamikusan fel-levéve látni mindent. Meg nem is kell feltétlenül mindent látni, mert amiből tényleg fair harc, hogy az egész teste mozog és látni a hátsó lábából is, hogy mi következik.