Háború, terrorizmus, béke

Szun Ce (Sun Tzu) elméleteit még az ókorban vetette papírra, a kínai hadművészet alapját képezte, másutt nem ismerték. A tűzfegyveres harcászatban Clausewitz elméleteit kéne figyelembe venni a korlátolt és az abszolút háborúról, melyben már nem adnak semmi esélyt a vesztes félnek (lásd: II. világháború).

Az iraki Köztársasági Gárdának vajon mekkora az állománya, egy hadosztály, egy hadtest, mindenesetre arányaiban nagyon kevés. Irak a földön is esélytelen, a természeti körülmények sem segítik őket. Mephistoval nem értek egyett, hogy a Black Hawk Dawn bemutatta lenne esélyük az irakiaknak ellenállni, számomra ez a hadsereg propagandafilm pont azt ábrázolja, hogy a technikai és kiképzési fölénnyel, "erkölcsi tartással", szemben más esélytelen.

Bagdadban koncentrálódik minden, a városi harc megkeserítheti az amerikaiak életét, de nem annyira, hogy ne tudnának kordában tartani a veszteségeket. A harci szellem, már nagyon kevés a modern technikai háborúkban. Kiváncsi vagyok, mennyire elit az az iraki elit katona, szerintem az amerikai nem harcoló alakulatok szintjét sem érik el.

A technikai fölény már olyan nagy, hogy egy ilyen korlátolt háborúban is simán nyernek. Gondoljunk a II.vh.-ra, ahol a japánokat egy korlátlan háború keretében minimális veszteséggel kiseprűzték a dzsungelekből. Vietnamban egy korlátozott háborúban az USA-nak már nem volt esélye.

A Land Warrior-program még oly kiforratlan, hogy harcoló alakulatoknál nem hinném, hogy bevetnék. A TV-ben ugyan jól mutat, de a bokrok között csúszva-mászva, hozzá az elhibázott koncepciójú fegyverrel nem nagyon szuperál még, úgy tudom a békefenntartó csapatok keretében akarják először élesben kipróbálni, majd valamikor.