Katonai tévedések: I-II VH, Vietnam, Öböl háború...

A 'katasztrofális vereség' kifejezés alatt ezek szerint nem ugyanazt értjük.

A német támadások kudarca nem a két hadsereg közötti állítólag nagy minőségi különbség miatt következett be. A BEF egyébként már csak a többi hadsereghez mért elenyésző létszáma miatt sem lehetett meghatározó tényező a háború elején.

Nem a sorállományok közötti különbségről beszéltem, hanem a sorozás megszervezése közötti különbségről. Aki éppen csak átáll egy rendszerre, hátrányban van azzal szemben, aki már régóta alkalmazza. Ráadásul utóbbiak hatalmas kiképzett tartalékosállománnyal rendelkeztek, míg a britek nem.

A tartalékosrendszer Németországban kiválóan működött, amit az bizonyít leginkább, hogy sokkal kisebb összlakosságuk ellenére oly sokáig képesek voltak ellenállni az antant létszámfölényének. Pedig az antant kezdettől fogva nagy számban hozott gyarmati csapatokat is az európai hadszíntérre.

A hadseregeket a tisztikaruk is jellemzi, és a német tisztikar messze jobb teljesítményt nyújtott, mint a sokkal arisztokratikusabb szemléletű angol. Mindkét világháborúra igaz: az angolok és szövetségeseik a túlerejüket, a németek az eszüket használták.

-- Censored --

Nem az első ypres-i csatáról beszéltem, hanem a brit erők teljesítményéről, nagy különbség. Ha már szóba került a teljes csata, a németek általános erőfölényben voltak itt. Eredmény mégis nulla, a francia, belga, brit haderővel szemben. A németek bevetettek a póttartalékból 9 hdo-t, a sokkal kisebb erejű B.E.F. ellen. Két hét alatt felére-harmadára csökkent a német erők létszáma. Ez mi ha nem katasztrófális veszteség. Nem általánosságokról beszélek, hanem megtörtént konkrétumokról. A B.E.F. is kapott természetesen pótlást Angliából, hisz óriási volt a német létszámfölény.

Az 1914-es B.E.F. harcértéke csak annyiban múlta felül a sorozott állományt, hogy nyílt irányzékkal 800-1000m-ről is pontos tömegtüzet vezettek, ösztönösen tudták, hogy irányozzák a géppuskát, ne csak az első öt célalak bukjon fel és a többi lövés elmenjen az égbe, évek hosszú során beléjük vert fegyverfogásokat ösztönösen végezték. Ezért volt a hivatásos állomány nagyobb harcértékű bármi másnál.

A brit hadkiegészítésről. Az I. vh.-ig tökéletesen megfelelt a célnak és minőségében a legjobb volt és van. A gépesített háborúban jó hogy tömeghds-t szerveztek, hisz nem voltak hülyék. A sorozásban nem voltak hátrányban, a háború alatt egyes nemzetek sorállománya között nem igazán volt mérhető különbség. A németek tartalékrendszere már 1914-ben elolvadt, hisz a póttartalékot pont azért kellett a frontra vinni. Nem tudtak a frontokon hatalmas katonai(ember)fölényt létrehozni.

Ypres már az állásháborúk kezdete volt, ahol a beásott védők jelentős előnyt élveztek, és a támadóknak még nem voltak kidolgozott taktikáik a (még nem túl mély) védelem áttörésére. Ráadásul a németeknek sietniük kellett, és nagyrészt frissen kiképzett, augusztusi önkéntesekből álló hadtesteket vetett be. Az angolok folyamatosan kaptak erősítést és számottevő francia és belga erők támogatták az arcvonalukat.

Egyszóval ebből a csatából hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni a német ill. az angol hadsereg harcértékére vonatkozóan.

Az ottani harcok mindkét fél számára súlyos veszteségeket hoztak, mindkét fél próbálkozott támadásokkal, és egyiknek sem sikerült az áttörés. A frontvonal lényegében változatlan maradt. Ezt én nem nevezném katasztrofális német vereségnek. Összeomlott támadásai mindkét félnek voltak, egy összeomlott német támadás még nem vereség. A katasztrofális baj a Marne-nál történt.

A hivatásos brit sereg hadkiegészítési rendszerét dícsérni nem indokolt, mert a kislétszámú hivatásos seregek a nagy tömeghadseregek ellen halálra voltak ítélve. Ráadásul a háború elején rengeteg önkéntes lépett a seregbe, akik nem 7 évig, de egy napig sem voltak katonák - ellentétben a német tartalékosokkal. Az angolok nem pusztán azért tértek át a sorozásra, mert a hivatásos állomány felmorzsolódott, hanem mert nyilvánvaló volt, hogy önkéntes alapon egy ilyen háborút nem lehet elegendő emberrel ellátni, tehát MUSZÁJ átállni a sorozásra. Ebben pedig hátrányban voltak a többi, már kialakult sorozási rendszert alkalmazó hadseregekkel szemben.

-- Censored --

Az 1914-es Brit Expedíciós Haderő akkoriban messze a legütőképesebb katonai csoportosítás volt. Ennek oka a brit hadkiegészítés rendszere, míg a kontinensen sorozták az állományt, addig a Brit Nemzetközösség országaiban 7 vagy 12 évre önkéntesen jelentkeztek a seregbe, tehát hivatásosok voltak. Akárcsak manapság az USA-ban. Ez idő alatt, egy kicsi, de nagy harcértékű haderőt tudtak létrehozni. Persze ez az állomány a világháború alatt lemorzsolódott, így a az angolok is soroztak.

1914 októberében a németek az ún. Erzatz Korps (póttartalék) alakulatait is bevetették a visszavonulás megállítására. Ez a 40000 fő ütközött meg Ypres-nél az akkor már erősen megtépázott brit erőkkel. Az eredmény katasztrófális német vereség lett.

Született egy anekdóta is. A németek azt jelentették, az angoloknak sok a géppuskájuk, valójában csak a Lee-Enfield ismétlőpuskájukat kezelték olyan gyorsan, hogy ezt a tűzerőt érzékelték géppuskatűznek.

Ha már nem él a topic, akkor bocs. Most láttam csak meg.

Nagyon érdekelne, hol szenvedett katasztrofális vereséget a német hadsereg az angoloktól 1914-ben.

Ha a Marne-i csatára gondolsz, az a franciák ellenállásán bukott meg, továbbá Moltke tévedésein. A német hadsereg nagyon jól teljesített. Az angolok nem sok vizet zavartak akkoriban.

-- Censored --

Hadsereg téma (ki, mi a legjobb): ezt könnyen lemérhetitek a hódítás mértékéből (de, ez nem feltétlenül igaz). Eltérő időszakban más-más nemzet kerekedett a másik fölé. Gondoljátok el a leleményes Nagy Frigyes vezényelte fél Európát megverő porosz hadsereget, milyen megalázóan győzte le Napóleon, alig pár évtizeddel Frigyes halála után.
Másik példa az I.vh-ban még 1914-ben a képzett angol expedíciós seregtől, katasztrófális vereséget szenvedtek a sorállományú német egységek.
Ókorban, a fél világot bitorló perzsa uralkodó, megsemmisítő vereségei Nagy Sándortól, máris a makedónoké lett a legerősebb hadsereg.

Wing, D. Eisenhower elsősorban katonapolitikus volt, nemhiába lett az Egyesült Államok elnöke. Az angolszász koalíciót összefogni, nem kis feladat lehetett, mivel óriási ellentétek húzodtak meg még köztük is.
Igazad van a partraszállást valójában Montgomery irányította.

Jency, Budapest ostromával az volt elhibázva, hogy a németek mindenáron tartani akarták, a város romjain pusztult vagy 50 000 polgári lakos és veszteséglistára került 80 000 katona.

Ez hatalmas téma, akit érdekel szóljon hozzá.