Nem, nem találnál érdekesnek, de komolyan. Ez itt neten játék. ("Chaucer's the name, writin's the game" - ez a Lovagregényből van) Majd készítünk videjó interjút, ha végre hidralika mittudomén.
Alapból nem tudnék ilyeneket mondani folyamatosan, bár rengeteg elég jó ötletem van. Eredetiek. Pl. segítégkérés nem létező nyelven, ingyen kajaszerzés bárhol ,ahol sokan vannak, és csaj az eladó. A vargapisti kedvence az, ahogy meg tudom szólítani az idegeneket, amikor keresünk egy placcot. Ez más, de pont ilyen placckeresésnél volt, hogy Egomba mentünk, Molothowba, koncert volt. Itt hozzá kell tennem, hogy mindenki csak addig normális, amíg meg nem szólítod. [Próbáld ki a MediaMarktban, vagy akárhol, hogy a legkevésbeé antipatikus eladóhoz odalépve annak legalább az egyik szeme elhalt lesz, de minimum, hogy hirtelen (kereszt)befordul a szeme.] Na, már a harmadik vak embert kérdeztem, merre van a Molothow, persze nem tudták, vagy én futottam el, amikor rámnéztek. No, és már mentünk 1 ideje a bajcsin, mikor jött egy "konkrét" fejű bácsi, csillogó bizbaszos bőrdzseki, bőrgatya (kopott), bőrcsizma, olyan borszaga volt, hogy már azzal pofáncsapott. Aztán mondtam: "Bácsi kérem, megtuggya mondani, merre van a Molothow?" Rámnéz(ni próbált):"Molothow koktél? Molothow koktélt kerestek? Menjetek itt be (jobbra mutatva) balra, és a..." Én itt dőltem el a röhögéstől, Pistit otthagytam vele, aztán kinyögte jobbra mutogatva, hogy nekünk balra kell menni, és hogy lesz három körforgalom, de kb. csak neki lehetett körforgalom. Már az állapota miatt.
Volt még egy igazán jó, amikor Turcsányival (osztálytárs) Győrben mentünk, és a szocreál világba tévedtünk be, mindenféle vasúti sínek között moccantunk, és már halálra röhögtük magunkat, mert rohadt bunkók vagyunk, volt 1-2 arc, pl. aki az eleve röhögve feltett kérdésre (hol a Baross utca - Győrben a Baross utcát nem tudni kb. olyan, mint BP-n nem tudni a Dunát) - azért röhögtünk, mert fél karja volt és be volt kötve a feje, ezért is őt kérdeztük meg - mosolyogni kezdett, és a fogsora teljesen fekete volt + az első kettő hiányzott, bár az egyik csak részben, mi vihogtunk, mint az állat. kb. 5-6 ilyen megszólítása után jobban éreztük magunkat, mint 5-6 deci pálesz hörpintése után, és már kezdtük unni a dolgot, kevés időnk volt, hát jött szembe egy nagyon jó öltözött (bordó bársony palástja is volt a bundakabáton, kb. mint 1 király- VIII.Henrik) öreg, finomlelkű úrnak tűnő fószer, és mondtam Turcsnak, na, ezzel beszéljünk tisztelettel. Görnyedve ment, kis kocsit húzott maga után. Odalépek, vúdfész, minden röhögés kizárva, hatalmas lelki erőpróba: "Bácsi, merre van a Baross utca?" Felnéz, de csak a szemét fordította ki, és akkorát ordított, hogy belezengett a havas betonrengeteg: "Mi vaaaan?!!!" Na, schell itt dőlt el, Turcs próbálta menteni, aztán kiszedte a fószerből, hogy kb. 25 m-re van a Baross utca. Aztán a tata (úgy is nézett ki! mint egy tata...) megkérdezi, tök nyugodt hangon, miközben leporoltam (lehavaztam) a kabátom:"Honnan jöttök gyerekek." Benyomom a vúdot: "Nyíregyháza" Erre olyat ordított, hogy kb. a fél lakótelep (proletárSC) hallotta: "Basszátok meg, Nyíregyházáról?!!!" Turcs már nyúlt is értem, látta, hogy zuhanok a röhögéstől, tudtam, hogy már játszani kell tovább. "Igen-igen, tudja, rekordkísérlet. Futók vagyunk, igaz ügyért futunk, Erdélyből indultunk, és Bécs az úticél. Most is kamerák vesznek minket." A tatának úgy csillogott a szeme, mint bak korában még soha, kérdezte, mikor és hol leszünk a TVben, Turcs beszólt, hogy éjfél előtt van mindig az összefoglaló (később megkérdeztem, miért ezt mondta, válasz: "Azért bazmeg,...mert szeretném, hogy addig fennmaradjon. Rohadtul tud attól fájni a fejem") Az egészben az volt még vicces, hogy farmerben voltunk, télikabátban, meg bőrcipőben/bakancsban.
Tegnap meg vártam Tart, hogy jöjjön hajóval, ülök a kikötőben a padon, mikor egy harekrishna típusú öreg (így hívom magamban a hawaii inges, olyan hasú öregeket, hogy a mellkasuktól (lehet, hogy nincs is nekik) már elindul a hordó hasuk, és az övnél vízszintesen vége szakad. Elég sok ilyen van, nem akarok megbántani senkit, de Öcsibácsi is ilyen) leült mellém. Kb. német turista lehetett. Első gondolatom persze az volt: "Vén buzi." Aztán eszembe jutott, hogy mekkora poén lenne, ha leszállna Tar a hajóról, én meg beszólnék neki, hogy ott van nagyfaterom, vele tekertünk le eléd, és akkor odament volna kezet fogni, én meg röhögtem volna, hogy lófaszt, nem is ismerem. Na, ezt így elképzeltem, és ugye jól el voltam bambulva, a lényeg, hogy az öregre bámultam, és elkezdtem röhögni. De nem diszkréten, hanem visszafojtott krákogós-vihogósan, és egész sokára tűnt fel nekem, hogy lehet, hogy látja+hallja, de úgy jött belőlem, hogy nem bírtam abbahagyni, és végül azért nem tudtam e0slütni a poént, mert elcsoszogott gyorsan. Kíváncsi lennék, mit gondolt rólam. "Hülye buzi"
Tegnap megkerestük a legjobb kocsmát Siófokon (kikötő, a sarkon ilyen farácsos bigyó, valamilyen borozó a neve), és nekem az a tulajdonságom, hogy igen hamar beállok. (mellesleg megemlítem, ennek köszönhető életem második osztályfőnöki intője. Az első is hosszú történet, legyen elég annyi, hogy 14 éves kissrácot combon löttünk piaci műanyaggolyós légpisztollyal a retyón, kb. 15 cm-ről. Mi csak a tisztaságra ügyeltünk...) Na, már a korsó sör végénél éreztem, hogy hipp-hopp, jön vuk, de sikerült értelmes pofát vágnom, aztán kisfröccs, aztán háromdecc bor+egy decc fanta. Elindultunk, Tarral rohangáltunk össze-vissza a városban, majdnem loptunk néhány napszemüveget, csak a kínai bámult, beépített civil figyelősárga. Persze jött a röhögés, aminek a vége az orron-szájon át távozó heterogén, szilárd-folyékony halmazállapotú ásítás lett, gyorsan futottunk vissza még pár deci borra. Az egy jó kocsma. Aztán kértem cigit valami fószertől, meg lefeküdtem valahová, és már kettőt láttam, mikor Tar is kezdett rosszul lenni, mondta, hogy menjünk haza. Én ilyenkor imádok ordítani, úgyhogy nem hazavittem (ő nem tudja az utat), hanem a főtérre, és minő mák, színpad volt felállítva, úgyhogy felmásztam (isten tudja, hogy sikerült - legutóbb Visegrádon álltam be, ott mindenféle várromokra kezdtem felmászni, úgy néz ki, nálam ez jellemző, bár ott elsőre visszazuhantam, és még éreztem annyire, hogy tudtam, nem jó. Akkor tök egyedül álltam be, telefonon beszéltem, kb. 1 órát, és közben az összes nálam lévő piát megittam. (1,2 deci házipálinka 50+%, 3-4deci whisky 40% + éhgyomor+tűzőnap) És akkor pont elhaladtam a barátnőm háza előtt, még vagy 25 méter "Bocs, Turcs, le kell tennem, kicsit le kell ülnöm." Következő kép, hogy pofára esve teljes Tankcsapdás felszerelésemben fekszem elnyúlva, és marhára zsibbad az orrom. A lánynak ebből persze már semmi nem tűnt fel, más kérdés, hogy remek este volt, elzsibbadva aztán nem éreztem semmit. Bár, ez még jobb verzió. Fesztergomon sátorban "aludtunk", és a hidegben ahogy hozzámért, ugye kicsit megfeszülve rögtön görcsbe állt valamim, és így kb. egyfolytában ordítani tudtam volna a fájdalomtól. Aztán bejött a sátorba (ahol mi "aludtunk") a nővére+annak alkalmi barátja párásítani a levegőt, de legalább annyit mondtak előtte, hogy "na aludjatok, kisgyerekek!" Nem mondom, látványnak nem volt utolsó, bár kicsit zavart, hogy a pasi a képembe lihegett, és szúrta a borotvált haja a nyakamat.
Visegrádról még jut eszembe 1smás, pl. egy idő után kifejezetten zavart, hogy akivel találkoztam, egy borsodit akart rámsózni. Már kettőt kaptam ingyen, kezdett furcsa lenni a dolog. Dobozos sör, ingyen? Kiderült, hogy aki két perecet vesz 130ért, kap egy sört, és a tömegben mindenki zsebrevágott 1-2 dobozzal. Na, hát a másodikat iszom, mikor a srác kérdi, hogy mennyire bírom a piát. Mondom, hogy semennyire, de hányni nem tudok tőle, és abban a pillanatban elstartolt egy kínai (mer sárga) rakéta. Szegény srác, biztoss nehéz volt kimosni.
Vannak ezek a Dzsánkízra meszelt szépségek, halottak, akiket mi csak sanyibarátoknak hívunk, mert a sanyi hallgat nálunk olyan zenéket, mint ott a Barni, kb. hörög a sok halott a hifiből. Na, én azokat nagyon utálom.
Még mindig Visegrád, hogy van egy Kassai nevű fazon, aki a lovasíjásszat világbajnoka, amerikában is vannak iskolái, ilyesmi, ha bemész egy íjász/vadász/sport boltba, 100, hogy látsz Kassai íjat, és ez a fazon minden évben parádézik a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon (reklám - július 11-12-13), és ami nagyon feltűnő, hogy halálosan feszült pofával jelenik meg, úgy is csinálja végig a műsort, és úgy is lép le. Látszik rajta, hogy minden idegszálával koncentrál, rohadt durván néz ki. Szóval mi ülünk a Gegével a tibünön, bejön Kassai, lova fekete, és bent ugye több ló volt, hát várjátékokról van szó, és aki még nem látott ilyet, annak ez elég furcsa lehet... Az addig kb. nősténynek gondolt ló alhasi részéből kvázi teleszkóp szerűen igen gyorsan kinő maga a bráner, és akármilyen nagy testű lóról is legyen sszó, csíkot húz a porba. Na, mi a Gegével először láttunk ilyet, és hangosan röhögtünk rajta, totál torzult fejjel, és ott éreztük magunkat kellemetlenül, amikor ezt a lovasíjjász észrevette. Nem tudom, hogy szúrt ki pont minket a tömegből, igaz, első sor, lap széle, és amilyen fejünk nekünk volt... Szóval a fickó eléggé kizökkent a hangulatából, és látszott rajta, hogy rohadt dühös ránk, (igen, van egy ilyen embertípus) azt hitte, rajta röhögünk, és el is baszta rendesen a showt. De a ló haláli volt, érdemes megnézni.
Tök jó, hogy a semmitérő hülyeségeimmel töltöm meg a fórumotokat, de tudjátok mit? Befejezem, bár biztosss lenne még mit írnom, csak ahhoz már gondolkodni kéne. Ez csak úgy jött.
kishell
[Brutus, fiam, ne játssz azzal a késsel! Valaki még megsérülhet.]
