sokmindent megbeszélünk, olyan dolgokat is elmond nekem, amit a barátjának nem, és vele töltött minden idő ajándék
, nagyon hamar eltelik az idő, nagyon jól el tudok vele beszélgetni, nagyon csinos és nagyon okos lány... (azért ez nem mindennapi
)...
volt, hogy magánjellegű problémájában is tanácsot kért, vagy megkérdezte, mit gondolok, pedíg ez nem mindennapi, úgymond általa néha bepillantást kapok a női agytekervények zegzugaiba is, mert alapvetően azért beszél meg velem ilyesmit, mert TUDJA, hogy megbízhat bennem és én is megbízom benne...
DE...
ott van a bibi, hogyha sokat vagyunk együtt (mostanában ritka, mert elfoglalt, mivel dolgozik és főiskolára is jár egyben), akkor néhányszor rámjön, hogy de jó lenne vele lenni, nemcsak úgy szexuálisan, hanem teljes téren, mivel kiegészítí lelkem hiányzó részeit, ha mondhatom így, nagyon felszabadultnak érzem magam vele, ha kettesben vagyunk, ha nem, nyugtatólag hat rám az ottléte...
szóval mondjuk 10 év alatt 1 évben legalább egyszer rám tör ez a vágyódás felé, a plusz, ami több lenne a barátságnál...
szerintem tartósan ezért nincs barátság, mert előbb-utóbb valamelyiknél több lesz... persze ez nem változtat semmit, pontosítok is: fiú-lány barátság van, csak nem anélkül, hogy nem merülne fel valamelyiknél több...
(nálam speckó az a ciki, hogy a barátja a haverom, meg amúgy is túl jó hozzám és én inkább a "bátyja" vagyok, szal úgy tekint rám... ezért marad a jó öreg szitu, mivel nem akarom elrontani a barátságot, néha rámjön a szerethetnék, azt szenvedek kicsit, majd elmúlik... aztán elmúlik... egy darabíg
)
