Lelkizés

nekem pedíg más nem kell... ő a tökéletes... csinos, nem kell vele szégyenkezni társaságban haverok előtt sem, hogy "hülye" lenne, mert értelmes, normálisan öltözködik, inteligens, rendes (még azt sem akarja hagyni, hogy meghívják valamire, szal volt hogy elmentünk fagyizni, de egy héten belül addíg erőlködött, hogy most ő hív meg engem, szal nem hagyja magát és nem is várja el, hogy fizetve legyen neki bármi is), és amikor vele vagyok, megáll az idő és minden problema eltűnik...

ilyenkor mi van, amikor tutira elkélt már az igazi????

nekem van egy kedvenc lányismerősöm, jól néz ki, nagyon értelmes, és nagyon jól tudok vele beszélgetni és ő is kedvel engem, vele szívesen el tudnék képzelni hosszútávú kapcsolatot, pedíg válogatós vagyok (és mégcsak szépfiú sem vagyok ), szal a lényeg, hogy nekem ő az igazi, érzem, mert nagyon szeretek vele lenni, beszélgetni, sétálni, akármi...

de a problema ebből is adódik, amiért tisztelem őt, hogy amíg van barátja, nem kezd mással és nem is hagyja magát, viszont már sok éve van barátja... (még akkor sem, ha valami "jó pasi", ahogy a lányok mondják, próbálkozna nála)...

így viszont esélyem sincs... életem értelmetlen ilyen szempontból... majd a következő életünkben...