Nem volt a határ körül gyep, azaz független terület, az ország határára az uralkodók (Árpád és követői) idegen vagy szövetséges népeket telepítettek. A 907-es pozsonyi csatával vívtuk ki hírnevünket és ekkor szélesedett ki a határ az ENSZ folyóig (egyesek szerint még Bécs is a miénk volt egy ideig, magyar ősi vallási kegyhelyeket találtak, ami ottani falukra utal, mindez persze az Államalapítás előttről)
A Kalandozások nem kutató, hülye hadjáratok voltak, az egykori Avar (Hun stb) Birodalom kincseit a Frank Királyság elvitte, ezekért és a névjegyünk letételéért mentek a kalandozások. Mivel a kincseket megszereztük, így sem a 933-as, se a 955-ös szövetséges győzelem nem járt magyar vereséggel: visszavonultunk, mert meg volt, amiért jöttünk.
A fenti a ma újonnan, általánosan kedvelt történet, de sokminden nem bizonyított ebből. Az is lehet, hogy az Etelköz volt az őshaza, de az is megeshet, hogy az Etelköz nem is volt állomás a vándorlások idején. Ami viszont a Kárpát-medencében való kezdettől való ittlét mellet szól, az az, hogy ma egyre bizosabb az, hogy NEM volt az 5. és 10. század között kelet-nyugati népvándorlás, azaz a mozgások, csak helyi népcserék voltak, vagy csak a vezetőség változtatott helyett, nincs egyszerűen bizonyítél arra, hogy tömegével, népek százai vándoroltak volna az Urál vagy Mongólia vidékéről, ez bármennyire is furcsán hangzik, téllen nem valószínű, hogy lett volna népvándorlás. Az észak-déli germán (gót, brit, longobárd, frank stb) népek ugyan úgy szóródtak szét, mint a szlávok, egy pontból rajzottak ki (germánok főleg dél fele).
Az arab és viking támadások sem váltottak ki népmozgásokat, mivel ezek kis létszámú, fosztogató csapatok voltak, akik mindig visszatértek hazájukba. Ennek nyoma volt: Bizánc felől hazánk déli történelmi határát a Duna és Tisza találkozásánál HITÜKET MEGTARTOTT MUZULMÁNOK éltek még a 12. században is, ugyan így számos falu (főleg dél-keleten) volt ortodox, görög-katolikus vallású, sőt, Koppány híveinek leszármazottai szintén délkeleten sokáig törzsi vallásban életk (ezért lettek kiskirályok, ezért bomlott fel az Árpád-ház)
A lényeg, hogy a mai őstörténet és Magyar Államalapítást még talán az egyetemen is (egy fokig érhető okból) nem részletesen tanítják, sok minden nem hangzik el, pedig ezek nélkül egyes cselekedetek nem érhetők (pl. Csák Máté a vérszerződés értelmében jogosan pályázott a királyi címre, tehát nem ő, hanem még annak idejét Géza és István szegte meg a Kereszténység felvételével a vérszerződést (amúgy Gézát még 970-ben, ORTODOX keresztények keresztelték meg, sőt, Vajk (István) is színrelépése előtt lett, már nyugati-Római katolikus. Természetesen a (Római) keresztényég felvétele politikai és diplomáciai okoból történt, így sokáig tartott a nép rászoktatása az új vallásra. Tudom, hogy az Egyházszakadás 1051-ben volt, de tudni kell, hogy előtte is nagy különbség volt keleti és nyugati kereszténység között. Pl. az Erdélyi Gyulának azért kellett meghalnia, mert keleti, bizánci keresztény volt
Hehehe tobzódom a nevekben
