(fizika tagozatra jártam gimiben, de kár volt) Különben is, szépen rájössz a hibákra, kijavítod őket, a világ elé tárod, kapsz érte egy szép Nobel-díjat, meg némi pénzmagot. (jópár tízmillió forintot).
Egy sztori a fizikaórákkal kapcsolatban:
A fizikatanárunkat nagyon utáltuk, mert eléggé bunkó tudott lenni. Egyszer egy este csináltunk egy bábút alufóliából, a kezét meg a lábát gyufából csináltuk. Fogtuk, meggyújtottuk, és elégettük a végtagjait - dolgozatot írtunk másnap, tanulni kellett volna rá, és a tökünk is tele volt vele. Naszóval másnap megjelent a tanár egy bazi nagy kötéssel az egyik ujján, mondván, maga sem érti, hogy hogyan, de iszonyatosan megégette az este. Akkorát röhögtünk rajta, hogy majdnem kiestünk a padból - ráadásul még az első sorban is ültünk pont az asztalával szemben. Na, ezek után mondja nekem valaki, hogy a vudu az nem igaz. Ilyen alapozással jó volt megírni a dolgozatot, ami valamiért ráadásul még ötös is lett.
