A videojátékok lehetnek a jövő drogjai

Nos igen mondhatjuk gyenge, vagy inkább fogyasztói vagy hogy szakkifejezést használjak impulzív személyiségre jellemző. Nos mindazonáltal a személy az aki addiktív nem a játék. És persze ugyanez van a drogok esetében is. Minden messziremenő felesleges filozofálgatást nélkülözve, elmondható, hogy mint a legtöbb pszichés betegség ez sem hárítható csupán egyedül arra az emberre aki éppen benne van. Ennél fogva én mégiscsak kerülném a gyenge kifejezést, mielőtt valamiféle súlyos diszkriminációs vitába szállnánk. Szal vannak olyan erős kifelyezések (és ebben az esetben úgy érzem ez az) amelyek használata értelmiségi embertől kevésbé elfogadott (szigorúan ebben a kontextusban persze). Én tudom, hogy azok a problémakörök amelyeket kevésbé ismerünk, könnyebb ítélkezni felettük, talán így könnyebb (érzelmileg) távolítani ezt a témát is, elfeledkezni ennek a problémának a létezéséről, de attól az még probléma marad és bizony azok a személyek is emberek maradnak akikről beszélünk. És bár ki nem állhatom az egyházi és egyéb vallási felekezeteket egy nagyrészt keresztény valláshoz kötött könyvből idéznék: "Ne ítélkezz, hogy el ne ítéltess."


ui.: "Higgyetek, Higgyetek..."

Az erő legyen veletek!

Egyet kell, hogy értsek padavannal. Ezek ez esetek, legyenek mégoly borzalmasak is, egyértelműen olyan emberekre utalnak, akik képtelenek voltak kontrollálni magukat. Tény, hogy a játékok jelentékeny része igen addiktív, de az itt említett esetek mind kirívóak, az említett gyilkos pánál pedig a húr bármikor elpattant volna.