Háborús filmek és a valóság

"A legfontosabb amiről megint csak elfeledkeztek, hogy ők csak parancsot teljesítettek úgyanúgy mint a németek"

Ez a kifogás már Nürnbergben sem jött be.

Egyébként meg a Sztálingrád szerintem baromira nem tiszta szívű, acélos tekintetű, erkölcsileg megingathatatlan hősökként ábrázolja a német katonákat, hanem többnyire igenis barbár megszállókként, akik vezetőinek az emberélet - a saját katonáké is kb. nullát jelentett. Az egész film pont arról szól, hogyan vállik szerveztelenné, állatiassá egy addig jól működő hadsereg, és hogy a döntési szintek hogyan kerülnek egyre lejjebb és lejjebb, ami köztudottan nem szokott működni, és hogy mekkora káosz volt ott, akkor. Amikor pl. simán beküldi a tiszt az egyik katonáját (aki véletlenül elsütötte a puskáját), hogy füstölje ki a géppuskafészket, és közben tudja, hogy 100% hogy nem éli túl. Nem éppen hősies. Abban a filmben nincsenek hősök, csak szar, kilátástalan helyzetbe került emberek, akik próbálnak túlélni.

Ha neked az jött le, hogy mekkora hősök, akkor rossz lehetett a felirat.

Egyébként nem hinném, hogy egy szőnyegbombázás során akárcsak megfordult volna a repülősök fejáben az említett beszélgetés, főleg nem a 25. bevetés során. ("Ráfordulunk mégegyszer." - Hogyne.)

Az "Mit számít az ők is csak nácik" kifejezés aszem a fokozott izgalmi állapotban és annak tudatában, hogy a gyerek az idegösszeomlás szélén állt teljesen érthető. Persze gondolom itt hasonló helyzetben senki nem álltalánosítana abban a helyzetben mikor légvédelmi ütegek robbannak körülötted vagy az ellenséges légierő próbál levadászni az égről miközben utolsó bevetésed a németek álltal egyik leginkább védett városának bombázása. Hogyne...

Arról is elfeledkeztek, hogy abban a háborúban nem voltak ún. "okos" bombák. Tehát hiába akarnád tényleg a célpontot bombázni akkor is sok-sok civil épület fog beleesni a szórásba. Persze a németek se csináltak nagy ügyet ebből pláne a rakétáikkal amik teljesen véletlenszerűen "választották" ki az éppen aktuális célpontot. Ez egy ilyen háború volt.

A legfontosabb amiről megint csak elfeledkeztek, hogy ők csak parancsot teljesítettek úgyanúgy mint a németek.

Persze az senkit nem háborít fel, hogy a Sztálingrádban a németekből csinálnak hőst akiket az ember a film végén még meg is könnyez. Azokat akik megszállóként érkeztek és több 10 vagy 100 ezer civil halálát okozták csak abban a városban. Ott elfogadható, hogy az egyszerű német közkatona csak parancsot teljesít. Parancsra hősiesen csatába megy a "hazájáért", de ha az amerikai csinálja ezt akkor az az utolsó szálig erkölcstelen, barbár, vadember? Nekem nagyon úgy tűnik, hogy kettős mérce van.

"Öljétek meg mind, Isten majd kiválogatja az övéit" Arnaud Amaury (1209)

Az a helyzet, hogy a film egyik leg demagógabb jelente ez. De nem a nácizás miatt, mert azért te ezt kiemelted a jelenetből, hiszen utánnal lehülyézik ezt a nácizót. Hanem az a demagógia ebben, hogy életük kockáztatásával nem dobják le a bombát, hanem még egyszer ráfordulank. Na ez egy büdösNAGY KAMU!!! Mindenfajta erkölcsi aggály nélkül szórták/szórják a jenkik a bombákat iskolákra, kórházakra, esküvői menetkere... Ugyan ez a jelenet a 22-es csapdájában kicsit realisztikusabban szerepel.

tegnap volt a memphis belle beszélgetés a pilóta és a mellette ülő katona között, hogy ledobják-e a bombát a ködbe, vagy várják, míg kitisztul:

-Nem dobhatjuk le, odalent iskolák, gyerekek vannak, nem pusztíthatjuk a civileket!
-De ők is csak nácik!

Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.