Háborús filmek és a valóság

Feleségemmel voltunk fent vasárnap.

Mikor, kivel nézted?
Engem is érdekel, mégvalakit?
összeállhatna egy Dome harccsoport.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Ja, az a címe, hogy Piavétól a Donig.

Akartam a CM topikba is írni: aki még nem látta a Hadtörténeti Múzeum új állandó kiállítását az azonnal menjen fel a Várba. (egyrészt ingyen van) Másrészt végre adtak egy picit az interaktivitásnak: ki van rakva két - assszem - Manlicher, amiket lehet fogdosni, meg célozgati, meg érezni, hogy bazi nehéz.

Emlékszem amikor az egyik kiállításon egy picivel közelebb hajoltam (a hozzáéréstől még nagyon messze voltam) egy schwimmwagen-hez és megszólalt egy riasztó és 0,2 sec után három teremőrnyanya ugrott a nyakamba és csak azért nem lőttek a helyszínen főbe, mert akkor még/már nem volt szokás.

Szóval ehhez képest nagy dolog, hogy hozzá lehet érni egy puskához.

De egyébként a kiállítás maga elég jó és korrket is. Nincs ez a - itt a PC Dome-on is nyomuló urban legend - hogy a fasizmus több áldozatot szedett Mo-n, mint a kommunizmus. Elég jól egymás mellé van állítva és polkorrekt. Lenin fiúk meg minden.

Mondjuk kellemesebb volna, ha a TV elé beraktak volna egy padot és azon ülve lehetne nézni a régi filmhiradükat. Persze tudom, akkor záráskor úgy kellene kirugni, így meg 1,5 óra után elfáradt a lábam.

A fegyverek iránt általában valami furcsa vonzalmat érez az ember, főleg a fiatalok. Ehhez társul még az egyenruha, a fegyelem, stb. és tényleg hajlamosak kalandként felfogni a háborút. Bár úgy tudom, hogy a 2. Magyar Hadsereget inkább idősebb, képzetlen katonákból állították össze, de a lehető legjobban felszerelték őket.

Asszem azért Erdélyről már lemondhatunk, a szőröstalpúak jól helyezkedtek akkoriban. És milyen hősiesen helytálltak a szovjetek, németek és magyarok ellen is!

'The owls are not what they seem'

Igen, én is olvastam hasonló visszaemlékezéseket. Azonban biztos akadtak olyanok, akik először inkább "kalandnak" tartották az egészet (főleg ugye a fiatalabbak; hozzáteszem, 17 éves fejjel én is szívesen mennék harcba a szőröstalpúak ellen, nyilván az első lövésig élvezném is...) Szóval a hitelesség kereteiben belül oldhatnánk meg a kérdést

"Úgy látom, mindenki leforgatott magában már egy ilyen filmet."

Nem is egyet

Olvastam egy hosszabb visszaemlékezést, ami azért kicsit más képet adott. Általában a magyar katonák lehangoltan vonultak be, nem azonosultak a háború céljaival hiszen idegen földön kellett harcolniuk. A drámai hatás érdekében lehetne a filmben, de a hitelesség szempontjából nem lenne szerencsés.
Úgy látom, mindenki leforgatott magában már egy ilyen filmet.

'The owls are not what they seem'

Én úgy voltam vele, hogy Moszkva felé vonulunk vissza...

Amúgy szívem szerint az egész filmet úgy építeném fel, hogy kezdetben vidám hangulatúak a katonák, bakadalokat énekelnek, jókedv, öröm, hejehuja. Csakhát lennének baljóslatú jelek... A film pedig szépen átalakulna egy drámává.

Akár két jóbarátot is bemutathatnánk, akik relatíve örömmel mennek a háborúba, együtt esznek-isznak, aztán egyikük elesik, a másik pedig emberileg kezd "szétesni". Szóval egy életerős, vidám ifjoncból egy érzéketlen, megfásult, gépies életet "élő" ember válna (a drámai hatást pedig csak fokozná ugye a tél és a háború).

Jaj, megint belelendülök, aztán rájövök h max 20 forintom van a célra

A Don felől érkező, harckocsikkal támogatott 40. szovjet hadsereget nem említettem? Rövidfilm lenne a kelet felé indulásból.

'The owls are not what they seem'

Szerintem ilyen körülmények közt egyedül én vállalnám a színészkedést

Egyébként nem kelet felé indulnánk? Ön defetista!!!