Pl egy tóból hova költözzön a dévér keszeg?
Szerintem elbeszélünk egymás mellett, de még egy kíséletet teszek:
Az a baj, hogy te viszonylag szűk időintervallumokban és viszonylag hirtelen változásokban gondolkodsz.
Tegyük fel valamelyik sarkon becsapódott egy meteorit, amely felolvaszott egy adag jeget(édesvíz), ezzel csökkent a tengerek sótartalma, de csak minimális mértékben. Ez viszont elég ahhoz, hogy a sókoncentrációra marhára érzékeny 4 méteres tintahaloszaurusz a számára megfelelő sókoncentrációt biztosító mélyebb rétegekbe költözzön. Az őt táplálékként fogyasztó böhömnagy "halszaurusz", nem szívesen strapálja magát és rühell utána menni a mélyebb rétegekbe, inkább más táplálék utén néz(nem másnap, hanem szépen lassan évezredek alatt átszokik a könnyebben elérhető dolgokra). Ezek az új táplálékok más tápértékű anyagot hordoznak, amik hatására az adott faj esetleg több energiát képes felszabadítani, így gyorsabb-nagyobb lesz(évtízezredek alatt).
Így kiszorít néhány másik fajt az élőhelyéről. Akik esetleg nem kipusztulnak, hanem sekélyebb vizekbe költöznek, ahol könnyebben elérik az "ízletesebb" partmenti mocsaras rész növényzetét, vagy az abban bújkáló más állatokat. Eltelik újabb néhány százezer év és egyre inkább kikúsznak a partra a kedvenc hamiért. Közben a megváltozott életmódjuk hatására fizikai-biológia változások is elkezdenek kialakulni... stb.
Ez csak egy mese volt szemléltető jelleggel, a benne szerepló események és állatok hasonlósága valamely valóságos eseményhez, vagy állathoz pusztán a véletlen műve!
"Ha lokális negatív környezeti változások történnek, akkor miért globális jelenség az evolúció? Miért hatott minden fajnál, amit jelenleg ismerünk?"
Az evolúció nem tud hatni ilyen értelemben, hiszen az, egy hatásra adott válaszreakció. Alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez, a minél sikeresebb fajfennmaradás érdekében.
Az evolúció pedig valóban minden fajnál megfigyelhető, csak nem úgy ahogy te gondolod. Azaz, nem egy esemény hatott egyszerre minden fajra, henem minden faj a maga módján a saját környezetéhez(ill. azok változásaihoz) alkalmazkodva változott és változik még most is.
"Attól meg isten őrizz, hogy teletömjem a fejemet mások feltételezéseivel és gondolataival, hogy aztán azt higgyem azokról, hogy a sajátomék. "
Megint ez az rettegés attól, hogy valaki másét elfogadjad, vagy felhasználd. Az, hogy meghallgatod mások gondolatait, nem egyenlő azok elfogadásával. Viszont szűkségszerű a minél szerteágazóbb ismeretek megszerzéséhez, amik birtokában saját elméleteket építhetsz fel!
Nem arra akartam kilyukadni, hogy keress egy szakit, hallgasd meg és onnantól kezdve szajkózd az ő gondolatait! Mindent nem lehet a nulláról kezdeni annak érdekében, hogy "nehogy véletlenül teletömődjön a fejed más gondolataival..."
Ilyen erőből indulhatnál a pattintott kőkorszakból.
Ha ez így jó, akkor a program:
- holnap ismerkedés a tűzzel, tűzcsiholás botsodrás módszerével.
- délután: az ék, mint az egyszerű emelő
- holnapután a kerék feltalálása. A sarkos tárgyak kevésbé gördíthetőségének felismerése, stb..
Szal anélkül nem megy, hogy mások által már korábban lefektetett dolgokat ne fogadjon el az ember, mint kiindulási alapot.
"Dilisek ezek a rómaiak...!"
