Kellemeset csalódtam. Eleve fenntartásokkal kezelem az amcsi horrorokat (japán powa), meg a játékokkal is sokat játszottam. Főleg a második résszel.
Az első amit megjegyeznék az az, hogy a hangulat az valami fergeteges volt. Jó Silent Hilles
Tetszett hogy lépten nyomon visszaköszönt a játékmenet. A "rejtvények", zseblámpa, térkép. A hirtelen váltakozó helyszinek, a sok nyitva maradt kérdés (bár annyira nem sok, mint a játékokban 
). Na meg persze a rádiós-recsegős cumó. A sziréna búgás az meg csak fokozta
Meg persze tele van olyan apróságokkal, amikre csak azok figyelnek fel, akik játszottak a játék valamelyik részével. Ilyenek például a hangok. A zárnyitás, a fiókhúzogatás, ajtónyitás, ill. nyitni próbálás
. Ezek mind-mind egy az egyben a játékban használt hangeffektek.
Na meg jó volt újra hallani a régi SH-es dallamokat, zenéket.
Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom. Na meg persze a játékokat is (főként a 2-3). De persze az én véleményem elfogult hiszen nagyon szeretem az SH gamékat és a film tökéletesen visszaadta ezek hangulatát.
Kedves Tsülögg! Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő I. vesz-Éjjes bosszorgány. Netuddkki.
