Creativ3Form blogja

Vágy sorozat - második epizód

Creativ3Form | 2009.11.14. 15:07 | kategória: Vágy sorozat

Íme a második rész, melynek címét most nem árulom el, mivel fontos infokat lőnék le vele már az elején. Annyit azért mégis, hogy a terhesség a mozgató rugó.
A történet egyszerűbb, mint az előző rész esetében, de így is lesz meglepetés bőven.;-)


Második epizód:

A hétvégi fény sokkal fényesebben ragyogja be az embert, pedig ugyan az, ami hétköznap is köszönti a reggelt, csak akkor a munka lesz a program, hétvégén pedig a lazulás vagy bulizás. Így volt ezzel András is, aki egy nyújtózkodással egybekötött ásítással köszöntötte a hétvégét és kedvesét. Illetve kedvesét csak szerette volna köszönteni, hiszen már nem volt mellette. Helyette azonban egy szívecskékkel díszített levelet talált a párnán. Mosolyogva kézbe vette és elolvasta, barátnője pedig hozta a formáját.
„ Ciiijjjjjjjjjjjjjjjjjja kicsim, jó reggelt neked!:-D
Sajnos be kellett ugranom a délelőtt folyamán a melóhelyre. Nagy a káosz és tudod milyenek a kollegáim…csak a szájuk nagy, de amikor cselekedni kell, akkor rögtön sírnak utánam. Viszont utána együtt ebédelhetnénk a szokásos helyen. Mondjuk 1 órakor. Millió puszi neked és majd ebéd után kárpótollak a reggeli móka kihagyása miatt.:-D”
András fejcsóválva mosolygott, majd nagy nehezen feltápászkodott az ágyból és kiment a fürdőbe. Beállt a zuhany alá és hagyta, hogy a hideg víz átjárja az egész testét és minden egyes porcikájából, kimossa az álmosságot. Kimászva a zuhany alól előkapta a fogkeféjét, de véletlenül beleejtette a kukába.
- Hogy az a büdös kur…
Ahogy benyúlt érte, a keze ügyébe akadt valami…valami, amit még ugyan sosem látott „élőben” de filmekből illetve sorozatokból már ismerte. Kivette a fogkeféjével együtt, és ahogy meglátta ezen a valamin a pozitív jelzést, rögtön tudta. Ez egy terhességi teszt és a barátnője terhes. Ha nincs mögötte a kád, tutira összeesik, de így csak leült a szélére. Belekapaszkodott a csapba, és mint egy asztmás, kapkodva vette a levegőt. Jó pár percbe beletelt, mire magához tért és felfogta, hogy ez most nem egy vicces, röhögőgépes jelenet, hanem a valóság, ami kegyetlenül pofán köpte. Feltápászkodott a kád széléről és visszament a hálóba, majd leült az ágyra. Maga mellé tette a terhességi tesztet és a kezébe temette az arcát. Könnyek jelentek meg a szemében, de nem sírta el magát. Felpattant, majd kivette a farmerzsebéből a mobilját. Betárcsázta legjobb barátja Zoltán (ez a név még nem végleges) számát és várt. De nem kellet sokat, mert barátja két csöngés után felvette a telefont.
- Szeva, mond.
- Csá, azonnal találkoznunk kell.
- Me, mi van?
- Azt majd személyesen, az a lényeg, hogy most azonnal találkoznunk kell!
Barátja habozott.
- Nézd. Lenne jobb dolg…
- Telibeszarom, hogy mi dolgod van, TALÁLKOZNUNK KELL!!!!
Zoltán hebegve-habogva reagált.
- Jójójójójójójó ok, ne parázz. Találkozzunk. Átmenjek?
- Őőőőőőőő…igen. Gyere.
- Rendben. 20 perc és ott vagyok.
Véget ért a beszélgetés, bár az igazi még el sem kezdődött. András kifújta magát, majd újból kézbe vette a terhességi tesztet. Csóválta a fejét, de a könnyek most nem tették tiszteletüket. Ledobta az ágyra a tesztet, majd kirobogott a konyhába és kevert magának egy Jintonicot. Egy húzásra letolta, így gyorsan csináltmagának mégegyet. Ez is meglett volna elsőre, de pár korttyal a vége előtt lerakta a poharat. Megakadt a szeme ugyanis egy fényképen, ami egy hűtőmágnessel volt a hűtőre rakva. Ezen a fényképen ő és kedvese volt, amint a parkban ölelkezve csókolóznak. A képet pont az a Zoltán barátja készítette, akit most átparancsolt egy kis beszélgetésre. Pár másodpercnyi elmélkedés után lehúzta a maradék Jintonicot, majd visszament a szobába. Ledőlt az ágyra és csak úgy záporoztak rá a szebbnél szebb emlékek, amiket Andreával élt meg. Sosem gondolta volna, hogy egyszer véget ér a dolog, de ha valamikor, valamilyen beütés kapcsán mégis eszébe jutott, sosem gondolta volna, hogy pont emiatt. András ugyanis nem szereti a mocskos, anyázós szakításokat. Ha már vége, legalább a barátság maradjon meg. Na, de így? Majdhogynem reménytelen. Annyi minden járt a fejében, hogy hideg zuhany ide, terhességi teszt oda, elaludt. Pár perc elteltével azonban a kapucsengő ébresztette, majd kisvártatva felpattant és sietett ajtót nyitni.
- Szeva tesa. Mi a helyzet, mi volt ez a kifakadás a telefonba?
- Foglalj helyet. Egy italt?
- Kösz nem.
Azzal Zoltán leült a kanapéra, András meg vele szembe a fotelba.
- Szóval?
András megcsóválta a fejét, majd odadobta barátjának a terhességi tesztet. Zoltán döbbenten nézett barátjára, aki viszont újból megcsóválta a fejét, mire Zoltánnak leesett a tantusz.
- Eeeeeeeeeeeeeeeeeezt nem mondod komolyan?! Mikor…és mégis…mi ez, hol találtad?
- Ma reggel fürdés után. A szemetesben díszelgett, én meg kivettem és…
- Mi dolgod volt neked a szemetesben?
András rosszalló tekintettel ránézett barátjára, aki egy pofavágással tudatta vele, rossz poént volt, inkább befogja a száját.
- A lényeg, hogy bár találkozunk egykor, de nem tudom mitévő legyek. Elmondjam már ott, hogy tudok róla, vagy várjam meg amíg átérünk? Nem tudom…a kurva életbe nem tudom!
András felpattant majd járkálni kezdett.
- Nézd, szerintem nincs értelme várni, kezd bele már az ebéd alatt.
- Azt mondod?
- Srác! Ez nem tréfa. Te most nem egy idegen zoknit találtál az ágy alatt bassza meg, ez egy terhességi teszt. Ráadásul pozitív!
András elnevette magát.
- Hehh…bárcsak egy zoknit találtam volna.
- Még találhatsz, benéztél már az ágy alá?
András megint ránézett barátjára.
- Jóóóóóóóóóóóóó ok, elnézést. Abbahagyom! De ettől még nem vonom vissza, amit mondtam. Ez nem tréfa, említsd meg már ebédnél.
András felsóhajtott és belátta, barátjának igaza van.
- Viszont, ha nem gáz, mégis kérnék egy italt.
András elismerően nézett barátjára, majd megcsinálta az italokat.
Kisvártatva eljött az ebédidő és bár András még egy falatot sem evett, nem volt éhes. Sokkal nagyobb görcsben volt annál, minthogy ő most bármit is egyen. Egy szúnyog nem fért volna el a gyomrában, nemhogy egy teljes menü. Amikor megérkezett, Andrea nem volt még ott. Leült a szokásos helyükre, majd rágyújtott egy cigire. Éppen, hogy elszívta, megjelent Andrea, aki egy széles mosollyal fogadta kedvesét. András is eleresztett egyet, pedig elég nehezére esett.
- Cijjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjaaaaaaa!
A nyakába ugrott, majd megcsókolta. András szájára egy újabb erőltetett mosoly ült.
- Huhhh, végre túl vagyok rajta. Hihetetlen, hogy mennyi gyökér él Magyarországon. Ezeket miért nem lövetik már bele a Dunába, de komolyan? Az egy dolog, hogy 10-ig nem tudnak elszámolni számológép nélkül, na de, hogy a fekete-fehér igen-nem se menjenek, az azért már gáz.
- Én azt nem értem, hogy miért hagyod, hogy a szintén gyökér kollegáid így ugráltassanak. Háromszor annyit dolgozol, mint mindenki más a cégnél, erre még ők ugráltatnak? Küld el őket a picsába, azt majd megtanulják mi a helyzet.
- Na, mi a helyzet?
Andrea elnevette magát, amihez András is csatlakozott, és ezen rendesen meg is meglepődött. Egy pillanatra ugyanis elfelejtette, hogy mit is akar megkérdezni barátnőjétől, de a nevetés után minden visszatért.
- Szóval, te mi jót csináltál ma?
- Áthívtam Zolit egy kis csevelyre.
- Nocsak, a Zolit? Hm…rég láttam már a hülye fejét. Mi van vele?
- Megvan, bár tudod milyen. Nem egy bőbeszédű a magánéletét illetően, már ha van neki egyátalán.
Andrea elmosolyodott, majd rágyújtott egy cigire.
- És, miről csevegtetek?
András belekezdett.
- Rólad.
Andrea meglepődött.
- Rólam? Nocsak. Milyen minősítésben?
András ekkor előkapta a terhességi tesztet, majd odarakta Andrea elé. A lány hosszú ideig bambult maga elé, szippantott egyet a cigijéből majd elnyomta.
- Mi ez?
- Ezt inkább nekem kéne kérdeznem.
- Úgy értem, hol találtad?
- A fürdőben a szemét között.
Andreán látszott, hogy zavarban van.
- Hát…izé…nos…
András várta a magyarázatot.
- Nem így akartam, hogy megtudd, de sajnos nem jött össze.
Rámosolygott Andrásra.
- Mit szólsz? Örülsz neki?
András elővett egy cigit és rágyújtott.
- Nem, cseppet sem örülök és tudod, hogy miért nem?
Andrea kérdően nézett Andrásra.
- Azért, mert nem tőlem van.
Andreának itt teljesen kitágultak a pupillái és egy pillanatig úgy látszott, nem akarja elhinni, amit hallott.
- Ho…hogy mi? Ezt meg miért…
- Gondolom nem emlékszel arra a bulira, amikor bemutattak minket egymásnak ugye?
Andrea csóválta a fejét, de a pupillái még mindig nem foglalták el a normális helyzetüket.
- Nos, ezen az estén megemlítettem, hogy egy születési rendellenesség hatására nem lehet majd gyerekem, mivel a spermáim nem termékenyek.
Andreának leesett a tantusz és a pupillatágulással a döbbenet majd a remegés társult.
- Szóval a kérdés inkább az, hogy ki azaz ember, aki ha megtudja, hogy gyereket vársz, örülni fog neki.
András szippantott egyet a cigijéből, Andrea pedig nem tudott megszólalni. Pedig előbb utóbb, kénytelen lesz elmondani az igazságot.

Hozzászólások

1 | Beny12 2009.11.14. 20:26
Király lett. Folytatást akarunk!!:D MOST!! Már-már azt hittem kiszámítható lesz, de egy jóleső csalódás lett rajtam úrrá a végén. :)

2 | LordMatteo 2009.11.14. 23:36
Zoliiiiii P

3 | Gobiakos 2009.11.16. 15:32
Áááááá! Nagyon betalált ez is; talán még jobban, mint az első rész. Tetszik, rettentően! Gratula és várjuk a 3. etapot!

(Zoli meg hatalmas arc! :-D)

4 | Creativ3Form 2009.11.16. 16:48
Ismételten köszönöm a dicsérő kommenteket, Zoli a többi haverjaim tetszését is elnyerte:-D

5 | ufodani 2009.11.17. 14:58
El tudom képzelni a valóságban is a storyt.Illetve azt azért nehezen,h egy nő ne tudja a szürkéjében tartani,h a pasija nemzőképtelen.Jöhet a folytatás.Esetleg a neveket lehetne becenévként karcolni?Kicsit közvetlenebbek lennének.

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.