Mostanában nem sok esélye van egy 1st person shooternek a stílus nagyjai az Unreal, a Quake II, a Half-Life vagy a SiN mellett. Az új 3rd person játékok közül többen a Tomb Raider babérjaira törnek, és eléggé megszorongatják. Mindkét stílusban valami igazán eredetit és újat kell produkálni a készítőknek, hogy túllépjenek egy egyszerű klón szintjén. A Raven Software programozói is rájöhettek erre, és egy érdekes megoldást találtak ki, keresztezték a két stílust, így született meg a Heretic II. Egy program, amit úgy kell irányítani, mint egy 1st person shootert és a hangsúly az akción van, de az eseményeket külső nézetből szemléljük.
A történet nem túl bonyolult, de legalább eltér a szokásos "a magányos hős elindul, hogy legyőzze a gonosz zsarnokot" stílustól. A főszereplő ismét az elf hős, Corvus, aki az előző rész végén legyőzte a főgonoszt, D'sparilt. Négy évig bolyongott a külső világokban, míg meglelte a hazavezető utat. Szülővárosában, Silverspringben azonban veszélyes járvány pusztít, ami a békés polgárokat vérengző mutánsokká alakítja át, akik mindenkire rátámadnak. Egyetlen reményünk a szomszédos Andoriaban élő gyógyító, aki talán rendelkezik a megfelelő ellenszerrel. Ehhez először el kell jutnunk hozzá, ami természetesen nem olyan egyszerű. A helyi varázsló ugyanis elszigetelte a várost, hogy a járvány terjedését megakadályozza. Pont ebből az okból nem fogja szélesre tárni a városkapukat, tehát a megfelelő eszközökkel rá kell bírnunk erre. A végső harc során a varázsló minket is megfertőz, de egy ideig késleltetni tudjuk a betegség kitörését. Egy veszélyekkel teli mocsáron átkelve eljutunk Andoriaba, ahol ugyancsak pusztít a járvány. A gyógyítóval találkozva kiderül, hogy a járvány mesterséges eredetű. A hatásos ellenszerhez természetesen hiányzik a két legfontosabb alapanyag, amit ugyancsak nekünk kell előkerítenünk. És a történet folytatódik...
A játék a Quake II engine-t használja, több változtatással. A helyszínek levegősebbek, színesebbek és valahogy élethűbbek, az effektek is szebbek, mint a Quake II-nél. A köd, a víz, a tűz és a fényhatások (pl. a varázslásoknál) nagyon jól néznek ki, ellenben a robbanásokon még lehetett volna dolgozni egy kicsit. Az ellenfelek változatosak, mozgásuk és viselkedésük realisztikus. Láthatóan sérülnek, meggyulladnak és több testrészüktől is megszabadíthatjuk őket. Ugyanez igaz Corvusra is, aki 10% körüli egészségnél már elég nyúzottan néz ki. A történet szempontjából lényeges animációkhoz is a játékban alkalmazott enginet használták, így nem zökkenünk ki a hangulatból. A készítők sok munkát fektettek a fegyverek váltása közbeni animációkba, érdemes megnézni őket.
Mindegyik pálya 4-5 helyszínre van felosztva, melyek között szabadon mozoghatunk. Mindegyik eltér felépítésében és stílusában a többitől - pl. nyomornegyed, palota, raktár, stb. A pályák legvégén általában valami főellenséggel találkozunk. Többnyire különböző városokban kószálunk, de előfordulunk a természetben, pl. mocsárban is (az egyik legszebb és legnehezebb pálya). A pályák felépítése lineáris, nem nagyon lehet eltévedni. A legnagyobb eltérés a Tomb Raiderhez képest, hogy a Heretic II-nél a hangsúly az akción van és nem a kijárat ill. a kapcsolók keresésében. Itt az egyetlen feladatunk, hogy mindenkit kiirtsunk, aki él és mozog (azért van néhány kivétel is). Hasznos segédeszköz a térkép, de sajnos nincs bejelölve az aktuális pozíciónk, ezért használatához kis gyakorlat szükséges.
A főhős, Corvus mindazokat a mozgásfajtákat ismeri, mint Lara Croft a Tomb Raider 2-ben ismert (fut, ugrik, úszik - a víz felszínén is, oldalaz, gurul, szaltózik, stb.), kivéve a falmászást és a függeszkedést. Ezekért cserébe kapjuk a kötélmászást és a hintázást a kötéllel. A legtöbb mozgásfajtát bottal a kezében is bemutatja (kivéve az úszást). Az igazán látványosak mégis a harc közbeni mozgások. Az alapfelszereléshez tartozik a Sword Staff, ami egy hosszú bot, melynek a végén egy barátságos pengét helyeztek el. Használata főleg a gyengébb ellenfelekben hagy mély benyomást. Az egyszerű lendítésen kívül még két mozgáskombinációt használhatunk. A futással kombinálva hősünk megindul, futás közben tesz egy 360 fokos fordulatot és a botot, így meglendítve kaszál egy nagyot. A futás mellett az ugrás gombot is használva Corvus egy rúdugráshoz hasonló mozgást produkál, melynek végén az ellenfél képében landol - már ha eltalálja. Sajnos a célzás elég pontatlan, ezért a bot használata többnyire hadonászásban merül ki, de a minőséget mennyiséggel és lelkesedéssel pótolva szép eredményeket lehet elérni.
Az irányítást gyorsan meg lehet szokni. A kamera mozgatása nem automatikus, mi nézelődhetünk az egérrel. Ezzel végre sikerült kiküszöbölni a hasonló, külső nézetből irányított játékok szokásos problémáját, hogy néha semmit sem látunk, vagy a legrosszabb pillanatban vált nézetet.
Az ellenfelek két csoportba sorolhatóak. Az elsőbe a természetes eredetűek tartoznak - pl. halak, hárpiák, patkányok és egyéb, nehezen azonosítható állatfajták. A hárpiák egyikei a legveszélyesebb ellenfeleknek. Mikor magasan repülnek elég nehéz eltalálni őket, néha viszont zuhanórepülésben támadnak a legváratlanabb irányokból, és elég nagyot sebeznek. Ajánlott a sarkok közelében, fedett helyen maradni, ott nem tudnak támadni. 3-4 hárpia ellen nyílt terepen szinte semmi esélyünk sincs.
A második csoport tagjai az átalakult polgárok és egyéb rosszfiúk, belőlük is több változat létezik. Az egyszerűbbek nem rendelkeznek távolsági fegyverekkel. A többiek nyilakkal, mérges gázzal és egyéb robbanó eszközökkel támadnak.
A játék stílusából eredően nagyon fontosak a fegyverek. Összesen kilenc támadó és hat védekező eszközzel ill. varázslattal rendelkezhetünk. Az egyszerű, de gyenge tűzgolyótól a robbanó nyílvesszőn és a Firewallon át (érdekes, hogy a víz alatt is működik) a titokzatos Iron Doom-ig mindenki megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő támadófegyvert. Ezek közül néhány saját lőszert, néhány pedig támadó mannát fogyaszt. Nagyon eredeti a Red Storm Bow, amit használva az adott terület felett egy látványos viharfelhő alakul ki, vörös esővel és villámokkal. Nagyon erős, és látványos. A legegyszerűbb védekező varázslat a Ring of Repulsion, ami kis sebzéssel ellöki az ellenfeleket, míg a Morph Ovum ideiglenesen csirkévé változtatja őket. Az egyik leghatásosabb a Meteor Storm, érdemes kipróbálni. Az életerőnket, támadó vagy védekező mannáinkat a pályákon elszórva található szentélyeknél tölthetjük fel. Természetesen az ellenfelek után is szokott maradni manna, vagy gyógyító folyadék.
Külön szeretném megemlíteni a kézikönyvet, amiből rengeteg információt tudhatunk meg a világról, a lényekről, a fegyverekről és a történet előzményeiről. Nagyban hozzájárul a megfelelő hangulathoz.
A Heretic II egy igényes kidolgozású, egyszerű akcióprogram. Szép grafikájának, hanghatásainak, irányíthatóságának és egyszerű cselekményének köszönhetően hosszabb ideig is könnyed szórakozást biztosít.
