A Railroad Tycoon II-vel megismert amerikai PopTop Software hamarosan befejezi új stratégiai játékát, a dél-amerikai környezetben játszódó Tropicot, mely alapvetően a Sim City-hez hasonló városépítő játék, azonban ezúttal diktátorként egy karib-tengeri sziget felvirágoztatása a feladatunk. (Az ötlet az egyik fejlesztőtől származik, aki Dél-Amerikában töltött egy kis időt, és úgy gondolta, hogy a helyszín nagyon jó lesz egy új program számára.)
A játékos rengeteg épületet helyezhet el a szigeten, melyet aztán emberek és járművek népesítenek be. Az embereket valamennyire még irányíthatjuk is, de azért ne gondoljunk a The Sims-ben látott közvetlen parancsadásra. A szigetlakók 40-50 különböző munkát vállalhatnak, legtöbbjüket nők és férfiak is, de lesznek olyanok is, melyeket csak az egyik nem végezhet. Az emberek iskolákba járhatnak, hogy alkalmasak legyenek egy-egy munkára, vagy fejlődhessenek saját területükön, de mindezt maguktól teszik, különböző feltételek alapján. Ha például megemeljük a kőművesek fizetését, sokan valószínűleg elgondolkodnak azon, hogy pályát változtassanak, és így több kőművesünk lesz. Hasonlóan, ha valahol csökkentjük a fizetést, kevesebb munkás marad azon a területen, de akár ki is rúghatjuk a munkásokat egy-egy helyen. Az emberek fejlődése egy szakmán belül arra is hatással van, hogy mennyire könnyen hagyják ott az aktuális munkájukat.
Diktátorként szinte bármit megtehetünk. Lehetünk jók vagy rosszak népünkhöz, akár még a szabad választásokat is megengedhetjük. A nép persze sokkal boldogabb lesz, ha engedékenyek vagyunk, de nem biztos, hogy minden esetben ez a szerencsés. A népesség növekedését is befolyásolhatjuk határozatainkkal. Alapvetően akkor nő a lakosság, ha boldogok és egészségesek az emberek, de ha betiltjuk például a fogamzásgátló használatát, azzal is hasonló eredményt érhetünk el.
A fejlesztők büszkén kihangsúlyozzák, hogy semmi erőszak nem került a játékba, sőt, még kábítószer-kereskedelemmel se foglalkozhatunk benne. Ennek az az oka, hogy minél szélesebb kör számára szeretnék eladni a játékot, így nem igazán lett volna szerencsés kábítószergyárakat vagy kenderültetvényeket belerakni. A terrorizmus se jelenik meg a játékos által közvetlenül befolyásolhatóan, maximum ha túlságosan elburjánzik az erőszak, akkor találkozhatunk egy-egy terrorcselekménnyel.
A Tropico a SimCity-hez hasonlóan kizárólag egyszemélyes játékmódot tartalmaz, melyben küldetéseket teljesíthetünk. A cél változó, a játékos maga is beállíthatja, hogy megadott ideig tartson a feladat, vagy a győzelemig. (Veszíteni például úgy lehet, ha népünk letaszít diktátori pozíciónkból.) A játék grafikája a PopTop-tól már megszokott színvonalat követi, és ha minden jól megy, hamarosan egy újabb érdekes építős-stratégiai programot kapunk tőlük.
