A tavaly megjelent Generals beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat. A grafikája kiválóra sikerült, és a játékmenet meg az interfész is változott itt-ott a klasszikus C&C játékokhoz képest, szerencsére főleg előnyére. Sajnos a fejlesztés közben ígért, nagyon izgalmas újításnak tűnő „Generális rendszer” (amit a cikkben később részletesebben tárgyalok) az idő rövidsége miatt nem kerülhetett be az eredeti játékba. Azonban már a megjelenés idején fogadkoztak a fejlesztők, hogy a játékhoz készülő kiegészítőben ez is megvalósításra kerül. És ezt az ígéretüket be is tartották. Ezen túlmenően a kiegészítőben mind a három oldal kapott egy pár hosszabb-rövidebb egyjátékos küldetést is, melyeket kis összekötő mozik fűznek fel kampánnyá. (Igen, igen! Visszatértek a klasszikus C&C átvezető filmek a játékban!) A fejlesztők hallgatva az idők szavára ügyesen felhasználták a mozikban a jelenlegi CNN-es, iraki háborús hangulatot, stílust, és a játék menete alatt megszámlálhatatlanul elhangzik a „tömegpusztító fegyver” elnevezés is.
A kiegészítőben minden oldal új egységekkel, illetve a régi egységek némelyike új fejlesztési lehetőségekkel gyarapodott. Ezek az egységek illetve fejlesztések mind a szóló, mind a többjátékos üzemmódban használhatóak. A legizgalmasabb új lehetőség mégis a generálisok megjelenése. Minden oldal három-három generálist választhat, melyek alapvetően befolyásolják az adott oldal lehetőségeit és stratégiáját. Például az amerikai General Malcolm „Ace” Granger a légierőt favorizálja. King Raptor és Combat Chinok gépeket gyárthat a normál légierőn kívül, és a Comanche helikoptereket is elláthatja Stealth tulajdonsággal. Ennek fejében az a játékos, aki ezzel a generálissal játszik, nem építhet tankokat, sem Crusadert, sem Paladint. A példán látszik, hogy egy-egy generális oly mértékben megváltoztatja az adott oldal stratégiáját, hogy így minden generálist akár egy új oldalnak is tekinthetünk. Így a teljes paletta a 9 generálissal és az eredeti 3 oldallal összesen 12 oldallá bővült, ami elég komoly fejlődés egy átlagos kiegészítőben tapasztalható változtatásokhoz viszonyítva.
Már az eredeti játék is gyönyörű grafikát kapott. A fejlesztők nem ültek tétlenül mégsem, így a grafikus motort egy kicsit tuningolták. Az eddig néha itt-ott picit akadozó megjelenítés (főleg nagy csaták esetén) sokkal gördülékenyebb lett, illetve az eddig is magas színvonalú effektekhez, robbanásokhoz újabb látványos megoldások készültek.
A zene és a hangok is megmaradtak az eredetinél, a már megszokott kiváló minőségű szinten. Az új fegyverek, robbanások, stb. hangja tökéletesen illeszkedik az eredeti jól megkomponált megoldásokhoz. A zene pedig a harcokhoz adja a kemény ütemes aláfestést.
A kiegészítő sok újdonságot hozott, az általában szokásos „toldozgatás-foldozgatás, meg tegyünk bele azért néhány új kampányt” jellegű kiegészítőkhöz képest. Szinte önálló játékként tekinthetünk rá. Aki szereti az eredeti játékot, vagy a C&C játékokat általában, annak feltétlenü kötelező darab. Aki általában idegenkedik a C&C játékoktól a kevés oldal és az egysíkúnak tűnő fejlesztések miatt, annak is érdemes kipróbálni a Generals Zero Hourt, mert az alapjáték a kiegészítővel sokkal összetettebb és érdekesebb lett, anélkül, hogy az eredeti, és általában a C&C játékokban már megszokott pergős gyors játékmenetet feladták volna.
