War on Terror

Míg 2004-ben hazai fejlesztésű játékok tömkelege került a boltokba (emlékeztetőül néhány cím a sok közül: Afrika Korps vs Desert Rats, Armies of Exigo, Codename: Panzers, Cross Racing Championship), a tavalyi év igen mérsékeltnek volt mondható ezen a téren. Elkészült a Panzers Phase Two és kaptunk egy ingyenes 1848-at, de ezek mellett más játék nem került kiadásra magyar csapatoktól – pedig folyamatban lévő fejlesztés volt már akkor is szép számmal. Ezek után aztán kíváncsian vártuk a 2006-os esztendőt, hiszen akárhogy is nézzük, a fejlesztés alatt álló projektek egy részének már ideje lenne befejeződnie. Ezt szem előtt tartva elkezdtünk érdeklődni a fejlesztőcsapatoknál, hogy mi a helyzet feléjük, és a két legnagyobb – a Digital Reality és a Stormregion – gyorsan meg is hívott egy kis prezentációra. Első cikkünkben az Imperium Galactica és Haegemonia játékok fejlesztőinél tett látogatásunkról olvashattok.

Valamikor tavaly nyáron történt, hogy a Digital Reality kinőtte akkori irodaépületét, és költözésre szánta el magát. A mára 120 fősre bővült csapat egy, a korábbinál modernebb és jóval nagyobb irodaház két szintjét bérelte ki magának, és ott rendezte be új főhadiszállását, természetesen elegendő helyet hagyva a további bővülésre is. Az épület tulajdonosának köszönhetően trópusi hangulat köszönti a látogatókat: pálmafák és hangosan rikácsoló papagájok tömkelege látható illetve hallható az aulában, ahonnan lift vezet fel a negyedik és ötödik emeleten tanyázó fejlesztőkhöz. A marketinges csapat, Mya és Theodore Reiker, valamint a War on Terror vezető designere, Nelson fogadott odafent, akik először is körbevezettek a szinteken. Az óriási területen elsődlegesen projektenként leosztva találhatóak a munkatársak, a jelenleg párhuzamosan folyó öt fejlesztésnek megfelelően. Így megtalálhatjuk a hamarosan megjelenő War on Terror részlegét, valamint az őszre várható Field Ops és War Front: Turning Point fejlesztőit. Egy külön szobát kapott a tavaly bejelentett next-gen projekt (azaz egy Xbox 360-ra készülő stratégia), végül egy ötödik, egyelőre még be nem jelentett PC-s játék készítése is folyamatban van. A játékposzterekkel borított falú szobákban szorgos munka folyt, ami nem csoda, hiszen ahogy a fenti listából is látható, több projektnek is közeledik a végső határideje. Mivel a War on Terror április végére várható, látogatásunk során ennek bemutatója állt a középpontban. Az egyik tárgyalóban lévő számítógépen Nelson prezentálta a játékot.

Az igen közeli jövőben, konkrétan 2008-ban játszódó sztori szerint a mostani, terrorizmus elleni háborúra kiélezett helyzet elcsitul, az iraki válság lezáródik. Ám váratlanul Los Angelesben bombarobbantás zavarja meg a békét és nyugalmat. Ekkor megalakul a World Forces szervezet (vagy röviden WOFOR, amely elnevezés eredetileg a játék címében is szerepelt), melynek célja a gyors reagálás és hatékony rendfenntartás, mivel létrehozói szerint a NATO reakciója lassú, az ENSZ ténykedése pedig nem mindig eredményes a terror ellen. A játékban a harmadik felet a kínaiak jelentik, akik a náluk rendezett olimpián történő robbanás nyomán kerülnek a képbe, és önállóan próbálják inkább megakadályozni a további terrorcselekményeket.

Az intró után részletes áttekintést kaptam a három oldalról, hátterükről és jellegzetességeikről. Az egyik oldal a terroristának „kikiáltott”, főleg szabadságharcosokból álló, Rend nevű szervezet. Arzenálja kissé szedett-vedettnek tűnik, felszerelései innen-onnan származnak. Egyes egységei például az USA-ból, mint az M113-as javítójármű vagy a Huey, melyek az amerikai hadseregtől leselejtezett járművek. A nehézpáncélosokat és helikoptereket braziloktól illetve amerikaiaktól szerezték be, de például polgári minibuszt is használnak szállításra (ez leginkább egy régi VW kisbuszra hasonlít). Ezen kívül európai fegyvereket is összeszedtek, így például mesterlövészüknek magyar Gepárd puskája van. Nem teljesen hétköznapi fegyverekkel is élnek, jellemző rájuk a vegyi anyag felhasználás: biológiai lövedéket lőhetnek ki tankból, vagy lángszórós jellegű egységük permetezheti az ellenfél felé, esetleg akna formájában telepítheti a vegyi anyagot. Végül a permetező helikopter katonai változata is használhat vegyi fegyvert. A WOFOR egységein látszik, hogy nemzetközi szervezetről van szó: németektől franciákon át amerikai és angol egységek egyaránt találhatóak soraikban. High-tech hadsereg, komoly fegyverekkel és eszközökkel. Az álcázott egységek felderítésében ők a legjobbak, náluk található a legtöbb lopakodó egység, valamint a legtöbb katonai újítás. Kínára a nagy létszám és az erős harcjárművek jellemzőek. A specializált gyalogos csapatok segítséget hívhatnak, a hozzájuk társuló katona hatására például erősödnek vagy nő a tűzerejük. A kínai fél rendelkezik a legerősebb fegyverrel a játékban, egy nukleáris rakétakilövővel. Ez a teljes pályát meg tudja semmisíteni, viszont mindössze két pályán találkozhatunk vele. Multiplayerben gyakorlatilag azonnali győzelmet jelenthet a használata, viszont meglehetősen nehéz és lassú a kifejlesztése. A legerősebb földi jármű szintén náluk található, és egymaga 3-4 sima páncélossal elbánik.

Egyik fél esetében se nagyon mentek a fejlesztők sci-fi irányba: a harci eszközök vagy ma is használt fegyverek, vagy jelenleg fejlesztés alatt állók, mindössze pár olyan van köztük, melyek a fantázia szülöttei (például az exoskeleton, álcázóberendezés, mikrohullámú tank). A járművek között minden oldalon található 1-2 olyan, melybe gyalogost helyezhetünk, akik fegyverüket is használhatják menet közben. Mivel tetszőleges egységet behelyezhetünk a járműbe, tőlünk függ, hogy gépfegyverest vagy rakétavetőst küldünk az ellenfél felé. Így aztán egyszerűen létrehozhatunk gyorsan mozgó tankelhárító osztagot, néhány Hummerbe rakétavetősöket pakolva.

Vannak lopakodó egységek, melyeket áttetszően jelenít meg a program. Ezek lassabban mozognak, de az ellenséges egység felderítési körén kívül maradva gyakorlatilag láthatatlanok maradnak. Egy gyalogost jobban meg tud közelíteni, egy tanknak pedig gyakorlatilag teljesen a közelébe tud menni. Szintén a lopakodást elősegítő lehetőség a hangtompítós fegyver használata, így ha csendben lopódzunk be az ellenfél sorai közé, likvidálásuk közben is megőrizhetjük a csendet. Egységeink elhalálozása nem a hagyományos módon történik: ha egy katonát sokáig lőnek, és elfogy a HP-je, nem távozik azonnal az élők sorából. Először csak eszméletlen lesz, elkezd vérezni, de ha időben odaküldünk egy orvost, még megmenthetjük. Ezzel azokra a játékosokra gondoltak a fejlesztők, akik nem megszállott RTS rajongók, de ennek ellenére élvezni szeretnék a valós idejű játékmenetet.

Minden egység rendelkezik bizonyos skillekkel, köztük számos olyan van, melyeket más játékokban még nem láthattunk. A képességek között találhatunk például gránátvető használatot, vagy telepíthető kamerát, villanógránátot, álcahálót, gyújtórakétát, harci drogokat. A gyalogosok képesek menet közben is lőni, így akár az ellenség mellett elfutva is tüzelésre bírhatjuk őket. Egyes helikopterek például olyan skillel rendelkeznek, melyek fel tudják venni a járműveket, és így átrakhatjuk velük a harcvonal mögé. A tapasztalati pont mellett egységeink kitüntetéseket is kaphatnak, például nagy mészárlásért három fokozatban jár érem. A hősi medál pedig akkor jár, ha nálánál jóval erősebb ellenséges egységet győznek le. A hősi és mészárlási medállal megajándékozott egységek pedig erősebbek lesznek, gyorsabban és erősebbet lőnek.

Hősök ebben a játékban is találhatóak, azonban a Digital Realitynél igyekeztek elkerülni azt, hogy a küldetés fő célja az legyen, hogy a hős egyszerűen túlélje azt, hiszen ilyenkor sokan azt a taktikát követték, hogy elrejtették a sarokban a hőst, majd kiirtották az ellenfelet. Ebből kifolyólag aztán kétféle hőssel találkozhatunk. Az elsődleges hősnek mindenképpen túl kell élnie egy-egy küldetést, azonban nem sűrűn találkozhatunk velük. A másodlagos hősök (zsoldosok) a pályákon lelhetőek fel, és ha rájuk találunk, csatlakoznak csapatunkhoz, és attól kezdve ugyanúgy fejlődnek ők is, mint normál egységeink.

Három hadjáratot tartalmaz a War on Terror, oldalanként egyet-egyet. Összesen huszonhárom küldetést játszhatunk végig az egyszemélyes játékmódban. A három kampányt ráadásul egy közös történeti szál is összefogja: oknyomozó újságírók folynak bele az eseményekbe, és ők derítik ki a háttérben lévő összeesküvés részleteit. Sztori módban kimarad a csapatunk menedzselése, ilyenkor ugyanis felváltva követik egymást a WOFOR, a Rend és Kína küldetései. A hadjáratok előtt érdemes a tutorial küldetést elvégezni, ha pedig mindhárom kampánnyal végeztünk, egy befejező küldetést is lejátszhatunk. A küldetés teljesítése során nyújtott eredményünk alapján érdemérmet kapunk. Ha sok egységünk túléli, akkor például jutalmul 10%-kal nő HP-jük. Érdekes kapcsolatok is találhatóak a küldetések között: az egyikben a feladatunk hat helikopterből legalább kettő kimentése. Azonban később egy másik fél kampányában pont annyi helikopter fogad bennünket ellenségként, amennyit korábban a másik fél küldetésében kimentettünk. (Ennek ellenére persze érdekünk, hogy ne a minimumot teljesítsük, hiszen máskülönben nem kapjuk meg az aranyérmet.)

Egy-egy kampányt egy adott csapattal kezdünk, a pályán hozzánk csapódó katonák, vagy elfoglalt ellenséges járművek pedig tovább bővítik hadseregünket. Minden további küldetés elején aztán mi válogathatjuk össze, hogy aktuális hadseregünkből mely egységeket szeretnénk magunkkal vinni. (Persze nem korlátlanul.)

A történetet kétféle típusú átvezető képsorokon keresztül mesélik el: az egyiket a játék engine-jével renderelt jelenetek jelentik, míg a másik egyfajta képregényszerű, festett-rajzolt képekből álló animáció. Összesen 40 percnyi átvezető jelenet került a játékba.

A játék helyszínei igen változatosak, és hogy a játékosok ne érezzék túl idegennek az egészet, olyan helyeket választottak ki, ahol akár már járhattak is, vagy legalábbis a tévében láthatták. Így például Berlinben, a Brandenburgi kapu környékén, Párizsban, az Eiffel torony tövében, a kínai Tiltott Városban, vagy Budapesten, az Erzsébet téren is játszódik egy-egy küldetés (ez utóbbi helyen természetesen a buszpályaudvar épülete is megtalálható, no meg a gödör). A 23 pályából 17 valós környezetben játszódik. A pályákon civilekkel is találkozhatunk, akik általában semmilyen veszélyt nem jelentenek (leszámítva, hogy ha fokozódik környezetükben a csata, vadul rohangászni kezdenek), de a Rend oldalán játszva akár elláthatjuk őket fegyverrel is, így bővítve csapatunkat.

Multiplayer játékra helyi hálón vagy interneten lesz lehetőség, ez utóbbit a GameSpy is segíti. Egyszerre maximum nyolc fő vehet részt a csatákban. Gyakorlásra ad lehetőséget a skirmish mód, melyben számítógép vezérelte ellenfelekkel játszhatunk a 20 fix multiplayer pályán. A pályák egy része a küldetések egyes pályáinak változatai, de vannak külön multiplayerhez tervezett térképek is. Ezeken kívül azonban egy véletlenszerű pályagenerátor is került a programba. Természetesen sok multi játékmód van, a Deathmatch játszható mindenki mindenki ellen változatban, vagy csapatok harcaként. A Conquer módban zászlók birtoklásáért jár utánpótlás-pont, melyekből fejleszthetjük csapatunkat. A Capture the Flag játékmód is hagyományosnak tekinthető, ennek variációja a Steal the Flag, melyben egy zászló van, amit saját bázisunkra kell eljuttatni. Ez utóbbiban a CTF védekező stratégiájával szemben inkább a támadás a kifizetődő. A King of the Hill módban egy adott terület birtoklása a cél, minél hosszabb ideig. Aki azonban a kijelölt területen tartózkodik, kevesebb utánpótlást kap.

A játék teljesen magyar nyelven kerül itthon forgalomba. Így a kezelőfelület is magyar, a narrátor hangja és az átvezető jelenetek szereplői pedig mind magyarul szólalnak meg. Játék közben az egységek viszont már mind a saját hangjukon szólalnak meg, így a németek németül, a kínaiak pedig – minő meglepetés – kínaiul beszélnek. A magyar szinkron teljes stáblistája: Zakariás Éva, Gubás Gabi, Tóth G. Zoltán, Zsigmond Tamara, Szabó Sipos Barnabás, Roatis Andrea, Törtei Tünde, Vass Gábor, Holl Nándor, Czvetkó Sándor, Sinkovits-Vitay András, Csankó Zoltán, Papp Dániel, Bozsó Péter, Rosta Sándor, Balázsi Gyula, Breyer Zoltán, Hamvas Dániel, Haás vander Péter, Csőre Gábor és Welker Gábor.

A látogatás során kapott bemutató alapján elmondhatjuk, hogy egy színvonalas és látványos RTS játékra számíthatunk a Digital Realitytől. Bár forradalmasítani nem fogja az RTS-ek piacát, a remek grafikának és az ötletes megoldásoknak köszönhetően hosszú órákra leköti majd úgy a stratégiai játékok kedvelőit, mint a stílust egyelőre csak kóstolgató játékosokat is. Idén pedig két további PC-s játékra is számíthatunk a csapattól, így ezúton is jó munkát kívánunk nekik hozzá, miközben kíváncsian várjuk az eredményt.