A számból vetted ki a szót, pontosan ezt akartam beírni... :-(
Azért a Sudekit ajánlom, az egy kicsit hasonlít talán erre: link. ;-)
A verekedős arcade játékok mellett a PlayStation nagy erősségei mindig is a szerepjátékok voltak. Nem hiszem, hogy sokaknak lenne ismeretlen például a Final Fantasy cím, de sorolhatnák még jó párat. A Rogue Galaxy is egy remek darabja a stílusnak, sok újdonsággal és érdekességgel.
A játék főhőse Jaster Rogue, aki egy sivatagos bolygón tengeti hétköznapjait nevelőapja társaságában egy kisvárosban. Mivel a planétát leigázta a Longardian birodalom pár évvel ezelőtt, nem túl jók a megélhetési lehetőségek, Jaster is a sivatagba jár ki vadászni a mindennapi betevőért. A fő probléma egy félreértésből adódik, űrkalózok érkeznek a bolygóra és egy legendás vadászt keresnek, beazonosítani pedig csak egy fegyver alapján képesek. Mikor megérkeznek, egy erős szörny épp megtámadja a várost, Jaster pedig segítségképpen egy kardot kap kölcsön, hogy megvívhasson vele...
A harcrendszer folyamatos, pörgős, de akármikor megállíthatjuk, hogy parancsokat adjunk ki a karaktereknek. Egyszerre hárman vagyunk harcban, míg egyet irányítunk, a másik kettő automatikusan küzd, sőt, tanácsokat is adnak, mit kellene tenni, melyeket könnyedén elfogadhatunk, ha szimpatikusak. Mindenkinek van egy fő- és egy mellékfegyvere, ez Jaster esetében egy kard és egy pisztoly, addig használhatjuk őket, míg ki nem fogyunk a szuszból. Ekkor rövid pihető vár ránk, bár egy sikeres védekezés is azonnal visszatölti a cselekvéseket. Igazi színt ad a harcoknak, hogy vannak repülő és páncélozott ellenfelek is, melyek ellen nem elég csak a szokásos "addig ütjük, míg mozog" taktika. A repülő dögöket lelőhetjük, vagy egy ugrásból leadott ütéssel időlegesen a földre kényszeríthetjük, míg a páncélozott ellenfeleknek általában a fejére, hátára kell ugranunk először, csak utána sebezhetőek. Folyamatosan figyelni kell erre, hisz akár többféle ellenfél is érkezhet egyszerre, és nem mindegy, hogy ki nyer. Adhatunk ki egyszerű parancsokat a társaknak úgy is, hogy nem váltunk rájuk, támadják a mi célpontunkat, vagy épp egy másikat, ha sok gyengébb szörny jött. Időnként találkozhatunk olyan harcokkal is, ahol a Challenge felirat jelenik meg, ezek általában nehezebbek, egy feltétel is kapcsolódik a harchoz, például ne sebződjünk, vagy öljük meg az összes ellenfelet gyorsan.
A képzettségrendszer is bonyolultabb a szokásosnál, de azért nem vitték túlzásba szerencsére. Minden karakter rendelkezik egy Revelation Flow névre keresztelt táblával, itt látható az összes lehetséges választás. Pár ponton kezdhetjük csak el megszerezni ezeket, a játék közben szerzett ritkább tárgyakat tudjuk berakni ide és ezzel engedélyezni a képzettséget, innentől már használható a játékban is a megszerzett tudás. Néha komoly dilemma, melyik karakter kapja meg az adott tárgyat, ha csak egy van belőle. Növelhetik a sebzést, sebezhetnek egy vagy több ellenfelet vagy jelenthetnek más előnyt, mégse tanulhat meg egy karakter se gyógyítani, ez csak tárgyak használatával lehetséges.
A félreértésnek köszönhetően a játék elején megindul karrierünk, mint hunter. A komolyabb, főbb ellenfelekkel vívott harcok mellett javíthatjuk pozíciónkat a kisebb kihívások teljesítésével is, melyek általában nem terjednek tovább az "ölj meg x darab ilyen és ilyen szörnyet" szinten, de azért tovább színesítik a játékot, hisz általában amúgy is megölnénk őket. A fegyverek a használat közben folyamatosan fejlődnek, mikor elérték a maximumot, bármely kettőt kombinálhatjuk, hogy egy jobb, erősebb változatot kapjunk. Gyűjtögethetünk recepteket egy gyárnak is, jutalmunk pedig egy igen komoly páncél lesz. Sok más mellékküldetéssel is találkozhatunk a történet során, de a fő cél végig az erősebbnél erősebb szörnyek legyőzése.
A játék grafikája a cell-shade technológiát használja, mint például a XIII is tette, remek karakterábrázolással és gyönyörű hátterekkel, mindezt úgy, hogy sosem látjuk a Loading feliratot, az átmenet a helyszínek között teljesen sima, szünetmentes. A zenei aláfestés és a karakterek hangjai is jól sikerültek, igen hangulatos aláfestésként szolgálnak. Az átvezető videók, beszélgetések se lettek túlságosan elhúzva, nem törik meg a játékmenetet.
Összességében egy igazán elsőrangú játék lett a Rogue Galaxy, bár a története nem tartozik a legjobbak közé, ezt pótolják az érdekes karakterek és a rengeteg lehetőség. Bámulatos mennyiségű tartalom került a korongra, sok apró mellékszál és kis játék dobja fel a hangulatot állandóan. Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a szerepjátékokat és nem bánja, ha a harcrendszer kicsit akciódúsabb.
