Most így hirtelen nem emlékszem rá, hogy tavaly lett volna.
Persze lehetséges, hogy idén lesz egy Spring Sale, az pedig még közelebbi dátum egy lehetséges Shadow of Mordor újrázásra.
Mielőtt belevágnék, megnyugtatom/elkeserítem az érintetteket: Gollamra rázártam az ajtót, és én fogom ezt az ismertetőt-kritikát elkövetni. Bár meg kell jegyezzem, eléggé zavaró az üvöltözése... („Átok Szityire, örök gyűlölet! Gollam! Gollam!”)
Számomra az alapjáték egyik legjobban sikerült karaktere Torvin. Sajátos humora, vadászszenvedélye, szinte megingathatatlan jókedve miatt nekem roppant szimpatikus a széttetovált törp, így örömmel vettem, hogy ebben a DLC-ben elég sok időt kell töltsünk a társaságában. A sztori ugyan kvázi független a fő történettől (inkább amolyan mellékszál), de ha mindenáron el akarjuk helyezni valahova, akkor Talion Fekete Kéz előtti harca elé lehetne beilleszteni. Gyakorlatilag végig Torvin kommentál mindent, Celebrimor nem sokat beszél – biztos nem élvezi úgy a vadászatot. Dolgunk pedig fog akadni: Núrn egy új szegletébe visz az utunk, ahol újabb öt uruk hadúr várja, hogy találkozzon a végzetével, Talionnal. Ami a csavar a dologban: ezeknek a főellenségeknek már hátasa is van, akiket muszáj előbb elintéznünk, mielőtt magukkal a főorkokkal akasztjuk össze bajszunkat. Mondjuk egy caragor esetében ez talán annyira nem nehéz, de egy graugnál már illik tisztes távolságot tartani, vagy a környezet adta lehetőségeket kihasználni, mint például a ghûl-bolyok, amiket nyíllal megpiszkálva kicsalhatunk egy hordányit belőlük, így lekötve az ellenfelet (persze vigyázni nem árt, mert nekik Talion is ugyanúgy ellenség).
(„Minket nem szeret szenki, drágaszág… Úgy ám, mindenki utál minket… Hüpp-hüpp-hüpp...”)
Kapunk új rúnákat is természetesen, illetve Talion új gúnyája és arcszőrzete is jobban harmonizálhat Torvinéval, ha úgy gondoljuk. Nem tudom, ez szándékos-e vagy csak nálam történt hiba, de halhatatlan kószánk nálam a DLC-ben ki volt maxolva, holott az alapjátékban még nem sikerült ezt elérnem... Ettől függetlenül nem lesz sétagalopp ez a kaland, bár így azért érezhetően könnyebb. Természetesen a címből adódóan sokat fogunk bestiákkal dolgozni, ezekből két újat is kapunk. A wretched graug mérgező savat képes köpni és hányni (célzott „lövés” vagy területre ható effekt) – ez persze az életerőcsíkjának rohamos csökkenését vonja maga után; feltölteni pár ork vagy ghûl jóízű elfogyasztásával lehet (fene a gusztusát). A caragath egy kicsit kecsesebb caragornak felel meg – gyengébb nála egy kicsit, de lehet vele lopakodni, plusz elugráskor a környezetünk belassul pár másodpercre, így pár kardcsapásnyi/harapásnyi időt nyerve.
(„Haaalacka... Fényesz, finci haaaalacka...”)
Nagyon remélem, nem ez volt az utolsó sztori-DLC a Shadow of Mordorhoz, ugyanis többet akarok! A nemezis-rendszer itt is remekül működik, Mordor vadjaival és vadjaira vadászni jó móka. Nem reformálta meg az alapjátékot (nem is vártam el tőle), de amivel kiegészítette, az nagyon élvezetes lett. Mindenképpen javasolt a beszerzése! Most pedig kiengedem Gollamot...
