A gamescom business csarnokának egyik csendesebb részében volt jelenésem a Klabater standjánál. Ez a kiadó karolta fel ugyanis a Polyslash csapatát, akik egy igen érdekes játékon dolgoznak. A We. The Revolution erősen rétegjáték lesz, de abból az igényesebb fajta. Igaz ez a grafikai megvalósításra, a játékmenetre és általában a témára és a sztorira is. Amikor leültem a kis csapat asztalához, még nem nagyon tudtam, hogy pontosan mire számítsak, így teljesen szűz kézzel vágtam bele a kalandokba.
A We. The Revolution, ahogy az már a címéből is sejthető, egy forradalom idején játszódik, pontosabban a nagy francia forradalom idején. Az ország radikális átalakuláson megy épp keresztül, a korábbi rendszert a nép véres könyörtelenséggel cseréli újra. Zűrös idők voltak ezek, amikor a fejek olyan könnyedséggel hullottak porba, hogy arról még a Tom & Jerry egyik epizódja is megemlékezett. Nos, ki ne akarna ebben az időszakban felvállalni egy olyan pozíciót, amely finoman szólva is nehéz döntések meghozatalát követeli meg az embertől? Bírónak lenni sosem hálás feladat, hiszen nem lehet olyan ítéletet hozni, amellyel mindenki elégedett. A We. The Revolutionben viszont mi leszünk a bíró, akinek egy sor bűnesetben kell döntenie, miközben ügyesen lavírozik az éppen átalakuló társadalomban.
A We. The Revolution már a fejlesztők elmondása szerint is erősen rétegjáték lesz, amelyet leginkább a Papers, Please-hez hasonlítottak. A játékmenet gerincét a tárgyalások adják. Itt kell az elénk tárt iratok, vallomások, bizonyítékok és vádak halmazából kibogarásznunk a fontos információkat, amelyek alapján sarokba tudjuk szorítani a minket mindenáron kijátszani igyekvő vádlottakat. A dolgunk sosem lesz egyszerű. Egyrészt valóban minden ügyhöz rengeteg átolvasnivalónk lesz, közben figyelnünk kell megannyi külső tényezőre is. A vádlottakat és tanúkat úgy kell kikérdeznünk, hogy kiszúrjuk, ha át akarnak verni minket, ebben pedig az elénk tárt bizonyítékok lesznek segítségünkre. De csakis akkor, ha előbb megtaláljuk az összefüggéseket köztük. Ezt a játék azonban csak limitált próbálkozási lehetőséggel biztosítja nekünk, vagyis ha túl sokszor tippelünk rosszul, akkor kizárja az adott bizonyítékot a játszmából, nekünk pedig kevesebb eszközünk lesz az igazság kiderítésére. Akkor pedig jaj nekünk, ha hibázunk, hiszen nemcsak az egyébként is forrongó nép figyeli árgus szemekkel minden lépésünket, de közben meg kell felelnünk a családunknak és a saját lelkiismeretünknek is. Plusz az ítélet kimondása után egy felügyelő ellenőrizni is fog minket, aki tévedés esetén bizony alaposan lerontja reputációnkat. Ha mindez nem lenne elég felelősség, a játék során végig egyensúlyoznunk kell a francia forradalom pengéjén: hol a radikális változást követelő nép, hol a konzervatív hatalom felé billen a mérleg, de nem biztos, hogy jó nekünk, ha végül az egyik oldalra teljesen elfordul.
A We. The Revolution játékmenete tehát nem mindenkinek lesz a kedvence, de kétségtelenül nagyon izgalmas, pedig valójában csak olvasni kell benne, de azt rengeteget. Ugyanakkor a tárgyalások érdekesek, az igazság kiderítése sosem egyszerű folyamat, nagyon könnyű tévútra siklani. A játék grafikája is tökéletesen illik a hangulathoz, leginkább korabeli festményekre emlékeztet. A We. The Revolution a tervek szerint valamikor idén ősszel jelenhet meg, de egyelőre ennél többet nem tudni erről.
