
A technika fejlődése és a fogyasztói szokások alakulása miatt az utóbbi években egyre több háztartásban bukkantak/bukkannak fel asztali gépek helyett laptopok. Én megértem, hogy rendezettebbnek tűnik így az asztal, potenciálisan csökkenthető a kábeldzsungel, és ha kell, bármikor mozdítható – na de mi a helyzet, ha játszani szeretnénk? Ahogy asztali gépek esetében, úgy itt is zsebbenyúlós a történet: na de amíg ott van lehetőségünk legózni az alkatrészekkel, egy laptopnál kis sarkítással azzal kell beérjük, amit vásárlákor kapunk. Na de honnan tudjuk, hogy amit ránk akarnak sózni, azzal felhőtlen lesz a játék? Ebben próbálok a magam szerény eszközeivel némi támpontot nyújtani.
Anno amikor még számtechboltban voltam eladó, és jött a kérdés, hogy mire kéne a kiszemelt ketyere, sokszor hangzott el válaszként az „ó, semmi komoly csak [többek között] játékra.” Aztán volt nagy szemkerekítés, amikor felvilágosítottam a tisztelt érdeklődőket, hogy a csak kis játék igényli a leginkább a vasat és a teljesítményt. Ez a mai napig megállja a helyét, bár finomodott annyira a játékpiac, hogy kisebb teljesítményű hardver esetében is jót tudunk szórakozni. Mire figyeljünk?

Processzor
Intel vagy AMD, jelen esetben részletkérdés – a lényeg a teljesítmény. Sajnos mindkét gyártó kissé kusza rendszert vezetett be az egyes teljesítményszintek jelölésére: az, hogy i3/i5/i7/i9 vagy Ryzen 3/5/7/9 alapesetben már mutatja az erőviszonyokat, de az ördög a részletekben, jelen esetben a modellkód utáni betűkben lakozik. Az U végződésű processzorok mindkét gyártó esetében kerülendők, mert ezek a fogyasztásra, és nem a teljesítményre lettek kihegyezve. A H, HK, HQ, illetve AMD esetében a HS betűjelzések mutatják, hogy ezen processzorok esetében a teljesítmény az elsődleges. A Dell játékosoknak szánt kínálatában is a minimum az Intel i5 HQ processzor, legyen szó akár a Dell G3, G5, G7 vagy az Alienware sorozatról.
Grafikus chip
Az utóbbi időben az AMD nagyon jó integrált GPU-t kanyarintott processzorai mellé, de ez sok esetben némi laza, relatíve kis étvágyú játékhoz elég. Akinek komoly tervei vannak a játékok terén, legyen szó akár e-sportról, akár a legújabb AAA címekről, muszáj olyan gépben gondolkodnia, amelyben dedikált „videokártya” van. Persze trükk itt is van mind az NVIDIA, mint az AMD részéről, hiszen attól, hogy nem a processzorban található IGP-t használjuk, a belépő szintű mobil GPU-k teljesítménye nem sokban több náluk, és ezen a grafikus memória mennyisége sem változtat. A cikk írásakor szerintem GeForce 1650-nél gyengébb GPU-val szerelt gépet nem éri meg venni (szerencsére a belépő gamer Dell G3 sorozat kérhető ilyen kiszerelésben), ez főleg kezdő e-sportolóknak lehet jó választás, akik relatíve kis befektetéssel szeretnék próbára tenni magukat a nemzetközi mezőnyben. Jelenleg az arany középút a GeForce 1660 Ti, ez a már említett G3-on kívül az Alienware m15 sajátja – itt már sok játékot lehet Full HD felbontáson 60 fps átlagsebességgel élvezni, legfeljebb némi kompromisszum árán. Ami meg efelett vannak RTX kártyák, azok a gyors kijelzőket tudják tisztességesen kihajtani (erről picit később). Azt azért nem árt észben tartani, hogy bizonyos NVIDIA GPU-knak vannak Max-Q variánsai, amelyek leginkább vékony ultrabookokba lettek szánva: ezek teljesítménye a laptop hűtésétől erősen függően lehet kicsit vagy lényegesen kisebb, mint az alap mobil modellé.

Memória
Szerencsére itt nem kell sok mindenre figyelni – ma már 8 GB RAM gyakorlatilag alapkövetelmény, ha játékról van szó, de ha futja 16-ra, az még jobb, már csak a jövőállóság miatt is. Miért? Szerencsére egyre több játékmotor támogatja a natív 64-bites futást, ilyenkor pedig sokkal több memóriát foglalhat le magának (a Star Wars Battlefront II szeret 7-8 GB-on elterpeszkedni). És akkor még nem beszéltünk a játék mellett futó egyéb programokról: sokan például nem zárják be a böngészőt a játék előtt, márpedig a Chromium alapúak szeretik két pofára zabálni a RAM-ot; de ott van a különféle segédprogramok által jelentett memóriaigény is (vírusirtó, streamelő, a különféle perifériák segédszoftverei és így tovább). A 16 GB RAM már csak amiatt is ajánlott, mert így jó eséllyel két modul formájában kerül beépítésre, így aktiválva a kétcsatornás működést – ez olyan 10% körüli sebességnövekedést is hozhat a konyhára. De ha valaki még többre vágyik, az az Alienware 51m-be akár 64 GB memóriát is bepakolhat.
Kijelző
A 60 Hz gyakorlatilag de facto standard – viszont a komoly gamerek ennél többet akarnak. Miért? Ahogy kis panelhatározónkban is pedzegettük már, a magasabb frissítési frekvencia gyorsabb reflexeket tesz lehetővé: hamarabb észreveszed az ellenséget, jobban eltalálod a fékezési pontot, és még lehetne sorolni a helyzeteket. Talán ez az autóverseny hasonlat lesz ide a legjobb. 60 Hz esetében 16 millimásodpercenként kapunk új képi információt. 250 km/h sebességnél ez bő 1 métert jelent. 144 Hz-nél ez az idő már csak 7 millimásodperc, ami száguldó autónk számára kb. 48 és fél centiméter. Persze nagyon profi versenyzőnek kell lenni ahhoz, hogy ezt a bő fél métert ki tudja használni az ember, de attól még ott van – és vakteszten is látszott, hogy a gyakorlatlanabb játékosok is mérhetően jobbak lettek egy gyors kijelzővel. 144 Hz-es opciót minden játékos Dell laptopnál találhatunk, de az Alienware m15 rendelhető akár 240 Hz-essel is.

Ha pedig külső monitort kötnél a laptopra – például a mérete miatt –, akkor is számos olyat tudsz választani, amely nagy frissítési frekvenciával rendelkezik. Az Alienware AW2521HF és AW2720HF például 240 Hz-es frissítést kínál (25, ill. 27 collos képátlóval), a 32 hüvelykes Dell S3220DGF pedig 165 Hz-et.
Billentyűzet
Nem elég, ha csak van. Miért? Pörgősebb akciójátékoknál sűrűn előfordul olyan helyzet, hogy gyorsan kell lenyomni több gombot – átlag billentyűzettel ez nem biztos, hogy összejön. Az Alienware Area 51m noteszgép vagy az AW510K klaviatúra esetében bármennyi gombot lenyomhatsz egyszerre, ezt mind rögzíti a gép – ezt hívják N-key rollovernek. És persze nem árt, ha meg van erősítve az a tasztatúra, mert bizony a harc hevében előfordulhat, hogy erősebben kerül lecsapásra a billentyű. Az sem hátrány, ha határozott nyomáspontja van, ami nincs túl mélyen, így feszesebbnek, gyorsabbnak érezhetjük magunkat, mivel hamarabb reagálhatunk a képernyőn látottakra. A háttérvilágítás ma már elvárt alapfelszereltség – a gombonként állítható színes fény sem ördögtől való, ugyanis azt a kis időt ráfordítva hasznos lehet a játék által használt billentyűket így kiemelni. És persze ez nem csak játékok esetében jön jól, csak hogy magamból induljak ki...

Gépház, hűtés
Ez a gamer laptopok egyik sarkalatos pontja. Nagy teljesítményt kell bezsúfolni szűk, nehezen szellőztethető helyre. Az pedig a mérnökökön múlik, hogy oldják meg ezt a problémát: meddig engedik felmelegedni a CPU-t, a GPU-t (és az SSD-t manapság már, mert bizony az M.2 NVMe háttértárak is tudnak ám melegedni), mekkora és milyen fordulatszámú ventilátorral kergetik ki a hőt, milyen és hány hőcsővel oldják meg az alkatrészekről a hő elvezetését... És persze hogy ez mekkora hanggal jár. Természetesen lehet használni fejhallgatót, de ha szeretnénk gondolni a velünk együtt élőkre, akkor messze nem hátrány, ha relatíve csendes marad a gép terhelés alatt is. (Nem véletlenül szoktam tesztjeimben ezt is nézegetni.)

Design
És végül említsünk meg egy olyan szempontot, ami a gép teljesítményére ugyan nem igazán van hatással (jó, azért például a hűtési megoldást érintheti), de a felhasználói élményt befolyásolhatja. Ez pedig a design. Ilyen téren az Alienware például teljesen összehangolt termékeket kínál, azaz a laptopjai, asztali gépei (pl. Aurora R9 és R10) és perifériái – monitorok, headsetek, billentyűzetek és egerek – terén egységes formatervezést kapunk.

Szívből remélem, sikerült pár kérdést megválaszolnom a gamer laptopok kapcsán, és oszlóban a homály, ami ezeket a gépeket esetleg körüllengi („Mi kerül ezen a Dell G5-ön/Alienware Area 51m-en ennyibe? Hiszen ez csak játékra van!”). Egy jól kiválaszott gép hosszú évekre a társunk lehet, pláne így, hogy a jelek szerint a hardverek fejlődése lelassult mind CPU, mind GPU téren – legalábbis ahogy én látom. A Dell pedig alapvetően egy megbízható, patinás márka, így érdemes az ő kínálatukat is megnézni, ha vásárlásra adjuk a fejünket. Természetesen ha van kérdés, szívesen válaszolok.