Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Kütyü+hardver

##game_title##

Mitől gamer egy laptop?

Nem, az RGB díszkivilágítás nem feltétel... :-)

2020.04.24. 18:05 | szerző: Sityi | Kütyü+hardver

A technika fejlődése és a fogyasztói szokások alakulása miatt az utóbbi években egyre több háztartásban bukkantak/bukkannak fel asztali gépek helyett laptopok. Én megértem, hogy rendezettebbnek tűnik így az asztal, potenciálisan csökkenthető a kábeldzsungel, és ha kell, bármikor mozdítható – na de mi a helyzet, ha játszani szeretnénk? Ahogy asztali gépek esetében, úgy itt is zsebbenyúlós a történet: na de amíg ott van lehetőségünk legózni az alkatrészekkel, egy laptopnál kis sarkítással azzal kell beérjük, amit vásárlákor kapunk. Na de honnan tudjuk, hogy amit ránk akarnak sózni, azzal felhőtlen lesz a játék? Ebben próbálok a magam szerény eszközeivel némi támpontot nyújtani.

Anno amikor még számtechboltban voltam eladó, és jött a kérdés, hogy mire kéne a kiszemelt ketyere, sokszor hangzott el válaszként az „ó, semmi komoly csak [többek között] játékra.” Aztán volt nagy szemkerekítés, amikor felvilágosítottam a tisztelt érdeklődőket, hogy a csak kis játék igényli a leginkább a vasat és a teljesítményt. Ez a mai napig megállja a helyét, bár finomodott annyira a játékpiac, hogy kisebb teljesítményű hardver esetében is jót tudunk szórakozni. Mire figyeljünk?

Mitől gamer egy laptop?
Alienware Area 51m

Processzor
Intel vagy AMD, jelen esetben részletkérdés – a lényeg a teljesítmény. Sajnos mindkét gyártó kissé kusza rendszert vezetett be az egyes teljesítményszintek jelölésére: az, hogy i3/i5/i7/i9 vagy Ryzen 3/5/7/9 alapesetben már mutatja az erőviszonyokat, de az ördög a részletekben, jelen esetben a modellkód utáni betűkben lakozik. Az U végződésű processzorok mindkét gyártó esetében kerülendők, mert ezek a fogyasztásra, és nem a teljesítményre lettek kihegyezve. A H, HK, HQ, illetve AMD esetében a HS betűjelzések mutatják, hogy ezen processzorok esetében a teljesítmény az elsődleges. A Dell játékosoknak szánt kínálatában is a minimum az Intel i5 HQ processzor, legyen szó akár a Dell G3, G5, G7 vagy az Alienware sorozatról.

Grafikus chip
Az utóbbi időben az AMD nagyon jó integrált GPU-t kanyarintott processzorai mellé, de ez sok esetben némi laza, relatíve kis étvágyú játékhoz elég. Akinek komoly tervei vannak a játékok terén, legyen szó akár e-sportról, akár a legújabb AAA címekről, muszáj olyan gépben gondolkodnia, amelyben dedikált „videokártya” van. Persze trükk itt is van mind az NVIDIA, mint az AMD részéről, hiszen attól, hogy nem a processzorban található IGP-t használjuk, a belépő szintű mobil GPU-k teljesítménye nem sokban több náluk, és ezen a grafikus memória mennyisége sem változtat. A cikk írásakor szerintem GeForce 1650-nél gyengébb GPU-val szerelt gépet nem éri meg venni (szerencsére a belépő gamer Dell G3 sorozat kérhető ilyen kiszerelésben), ez főleg kezdő e-sportolóknak lehet jó választás, akik relatíve kis befektetéssel szeretnék próbára tenni magukat a nemzetközi mezőnyben. Jelenleg az arany középút a GeForce 1660 Ti, ez a már említett G3-on kívül az Alienware m15 sajátja – itt már sok játékot lehet Full HD felbontáson 60 fps átlagsebességgel élvezni, legfeljebb némi kompromisszum árán. Ami meg efelett vannak RTX kártyák, azok a gyors kijelzőket tudják tisztességesen kihajtani (erről picit később). Azt azért nem árt észben tartani, hogy bizonyos NVIDIA GPU-knak vannak Max-Q variánsai, amelyek leginkább vékony ultrabookokba lettek szánva: ezek teljesítménye a laptop hűtésétől erősen függően lehet kicsit vagy lényegesen kisebb, mint az alap mobil modellé.

Mitől gamer egy laptop?
Dell G3

Memória
Szerencsére itt nem kell sok mindenre figyelni – ma már 8 GB RAM gyakorlatilag alapkövetelmény, ha játékról van szó, de ha futja 16-ra, az még jobb, már csak a jövőállóság miatt is. Miért? Szerencsére egyre több játékmotor támogatja a natív 64-bites futást, ilyenkor pedig sokkal több memóriát foglalhat le magának (a Star Wars Battlefront II szeret 7-8 GB-on elterpeszkedni). És akkor még nem beszéltünk a játék mellett futó egyéb programokról: sokan például nem zárják be a böngészőt a játék előtt, márpedig a Chromium alapúak szeretik két pofára zabálni a RAM-ot; de ott van a különféle segédprogramok által jelentett memóriaigény is (vírusirtó, streamelő, a különféle perifériák segédszoftverei és így tovább). A 16 GB RAM már csak amiatt is ajánlott, mert így jó eséllyel két modul formájában kerül beépítésre, így aktiválva a kétcsatornás működést – ez olyan 10% körüli sebességnövekedést is hozhat a konyhára. De ha valaki még többre vágyik, az az Alienware 51m-be akár 64 GB memóriát is bepakolhat.

Kijelző
A 60 Hz gyakorlatilag de facto standard – viszont a komoly gamerek ennél többet akarnak. Miért? Ahogy kis panelhatározónkban is pedzegettük már, a magasabb frissítési frekvencia gyorsabb reflexeket tesz lehetővé: hamarabb észreveszed az ellenséget, jobban eltalálod a fékezési pontot, és még lehetne sorolni a helyzeteket. Talán ez az autóverseny hasonlat lesz ide a legjobb. 60 Hz esetében 16 millimásodpercenként kapunk új képi információt. 250 km/h sebességnél ez bő 1 métert jelent. 144 Hz-nél ez az idő már csak 7 millimásodperc, ami száguldó autónk számára kb. 48 és fél centiméter. Persze nagyon profi versenyzőnek kell lenni ahhoz, hogy ezt a bő fél métert ki tudja használni az ember, de attól még ott van – és vakteszten is látszott, hogy a gyakorlatlanabb játékosok is mérhetően jobbak lettek egy gyors kijelzővel. 144 Hz-es opciót minden játékos Dell laptopnál találhatunk, de az Alienware m15 rendelhető akár 240 Hz-essel is.

Mitől gamer egy laptop?
Alienware 27 AW2720HF

Ha pedig külső monitort kötnél a laptopra – például a mérete miatt –, akkor is számos olyat tudsz választani, amely nagy frissítési frekvenciával rendelkezik. Az Alienware AW2521HF és AW2720HF például 240 Hz-es frissítést kínál (25, ill. 27 collos képátlóval), a 32 hüvelykes Dell S3220DGF pedig 165 Hz-et.

Billentyűzet
Nem elég, ha csak van. Miért? Pörgősebb akciójátékoknál sűrűn előfordul olyan helyzet, hogy gyorsan kell lenyomni több gombot – átlag billentyűzettel ez nem biztos, hogy összejön. Az Alienware Area 51m noteszgép vagy az AW510K klaviatúra esetében bármennyi gombot lenyomhatsz egyszerre, ezt mind rögzíti a gép – ezt hívják N-key rollovernek. És persze nem árt, ha meg van erősítve az a tasztatúra, mert bizony a harc hevében előfordulhat, hogy erősebben kerül lecsapásra a billentyű. Az sem hátrány, ha határozott nyomáspontja van, ami nincs túl mélyen, így feszesebbnek, gyorsabbnak érezhetjük magunkat, mivel hamarabb reagálhatunk a képernyőn látottakra. A háttérvilágítás ma már elvárt alapfelszereltség – a gombonként állítható színes fény sem ördögtől való, ugyanis azt a kis időt ráfordítva hasznos lehet a játék által használt billentyűket így kiemelni. És persze ez nem csak játékok esetében jön jól, csak hogy magamból induljak ki...

Mitől gamer egy laptop?
Alienware AW510K

Gépház, hűtés
Ez a gamer laptopok egyik sarkalatos pontja. Nagy teljesítményt kell bezsúfolni szűk, nehezen szellőztethető helyre. Az pedig a mérnökökön múlik, hogy oldják meg ezt a problémát: meddig engedik felmelegedni a CPU-t, a GPU-t (és az SSD-t manapság már, mert bizony az M.2 NVMe háttértárak is tudnak ám melegedni), mekkora és milyen fordulatszámú ventilátorral kergetik ki a hőt, milyen és hány hőcsővel oldják meg az alkatrészekről a hő elvezetését... És persze hogy ez mekkora hanggal jár. Természetesen lehet használni fejhallgatót, de ha szeretnénk gondolni a velünk együtt élőkre, akkor messze nem hátrány, ha relatíve csendes marad a gép terhelés alatt is. (Nem véletlenül szoktam tesztjeimben ezt is nézegetni.)

Mitől gamer egy laptop?
Dell G3

Design
És végül említsünk meg egy olyan szempontot, ami a gép teljesítményére ugyan nem igazán van hatással (jó, azért például a hűtési megoldást érintheti), de a felhasználói élményt befolyásolhatja. Ez pedig a design. Ilyen téren az Alienware például teljesen összehangolt termékeket kínál, azaz a laptopjai, asztali gépei (pl. Aurora R9 és R10) és perifériái – monitorok, headsetek, billentyűzetek és egerek – terén egységes formatervezést kapunk.

Mitől gamer egy laptop?
Alienware m15

Szívből remélem, sikerült pár kérdést megválaszolnom a gamer laptopok kapcsán, és oszlóban a homály, ami ezeket a gépeket esetleg körüllengi („Mi kerül ezen a Dell G5-ön/Alienware Area 51m-en ennyibe? Hiszen ez csak játékra van!”). Egy jól kiválaszott gép hosszú évekre a társunk lehet, pláne így, hogy a jelek szerint a hardverek fejlődése lelassult mind CPU, mind GPU téren – legalábbis ahogy én látom. A Dell pedig alapvetően egy megbízható, patinás márka, így érdemes az ő kínálatukat is megnézni, ha vásárlásra adjuk a fejünket. Természetesen ha van kérdés, szívesen válaszolok. ■

Cikkünk elkészítését a Dell/Alienware támogatta.

hozzászólások (3)

gregmerch
gregmerch 2020.04.25. 02:21
Kis eszmefuttatás Sityi remek összefoglalója mellé, egy hétköznapi, az átlag felhasználóknál a témához valamelyest jobban konyító gamer szemszögéből.

Talán soha nem volt még ennyire telített és hektikus a piac, mint manapság. Ha valaki nincs otthon ezekben a dolgokban minimum alap szinten, akkor bőszen vakarhatja a fejét egy laptop vásárlásakor, és egy élelmesebb eladó simán rásózhat bármit. (És valljuk be, ilyen “hétköznapi”, a témában gyakorlatilag járatlan felhasználók jelentik a fogyasztók túlnyomó többségét, akikből élnek a gyártók és a boltok.)

Maradva a gamer vonalon, jelenleg kaphatók még 2-3 szériával ezelőtti laptopok is, időnként irreálisan drágán. (Vannak boltok, amelyek azt az üzletpolitikát folytatják, hogy raktáron lévő és/vagy kifutó modelleket is a mostani, durván elszállt valuta árfolyamokhoz igazítva értékesítenek. A veszélyhelyzet kezdetén egyik napról a másikra ugrottak néhol meg az árak, már rég itthoni raktáron ill. nagykerben levő termékek esetében is.)

Van elfekvőben 7th gen, viszonylag sok 8th gen, rengeteg 9th gen Intel processzoros masina, de ott vannak a Ryzen 3xxx CPU-s gépek is. És most jönnek a 10th gen H/HK jelű Intel alapú gépek, no meg a Ryzen 4xxx alapúak is. Videokártya fronton AMD alig van, cserében ott a GTX 10xx, 16xx, no és az RTX 20xx is, amelyeket most követ (és vált részben fel) az RTX 20xx Super verzió. Plusz az új, idei laptopokban levő 1650, 1660 és 2060, 2070 kártyák is valamivel erősebbek a tavalyiaknál a gyári tweak és tuning miatt. RAM-ból van 2133/2400/2666MHz-es is a gépekben, amelyeket most a 3200MHz-es órajelű modulok követnek. Kijelzőből van 60-100-144-240-300Hz-es, csillogó és matt, különféle panelekkel felszerelt, G-Synces és anélküli, Pantone kvalifikáltan színhelyes is. Az SSD ill. a háttértárak is többfélék mind típusban, mind méretben. A most piacon levő gépeknél ezek igen vegyes összetételben vannak jelen, gyakran nem is annyira ésszerűségi alapon, mint olcsósítási szempontok figyelembevételével összepárosítva. A különféle szériák árai pedig nagyon vegyesek, és néha régebbi hardverekből összeállított masinák drágábbak, mint újabb összetevőkből felépített utódaik. És gyakran egy modellcsalád csak pár hónapot “él meg”, aztán le is váltják erősebb, valamivel gyorsabb utódaikkal. Most is ilyen váltás jön, miközben az egész világ leállt, mindenhol gazdasági mélypont van (finoman szólva), és napi szinten olvasni új, nemzetközi teszteket kifutó szériákról. A fejlődés valóban lelassult, főleg a kékeknél, akik nagyon régóta képtelenek elmozdulni a 14nm-es technológiáról. És egy-két hardverbeli eltérés bizony sokkal nagyobb árbeli különbséget eredményez, mint teljesítménybelit.

Röviden összefoglalva, ha fogalmam nem lenne róla, mi fán terem a hardver, nagyon meg lennék lőve, mit is vegyek. Vannak a piacon régebbi, de ma is bőven eldöcögő modellek, egy-másfél évvel (2 generációval) korábbi csúcsgépek (sőt, erős közepes e-sport modellek) újabbakat elérő, vagy akár meghaladó áron (néha drágábban, mint a kiadásuk idején), jobb árú, középmezőnybeli masinák ennek megfelelő beltartalommal, és nyakunkon az új generáció, amely az eddigi jelek szerint a sok kis módosításnak és finomításnak hála igen erős lesz. De vajon annyival erősebb az előzőeknél (és itt az elmúlt cca. 2 generációról beszélek), hogy a benchmarkokon kívül ez a viszonylagos erőfölény (amely leginkább a gyári megoldások és hűtésmódok függvényében mutatkozik meg) játékokban is hatalmas többletet és előnyt jelent? Ez majd eldől...

Bocs, ha kicsit kusza volt a mondókám (hiába, lassan hajnali fél 3 van), de remélem, átment a lényeg. :-)
iamdtms
iamdtms 2020.04.26. 10:05
Szia Sityi,

Köszi a cikket, jó összefoglalás, pár kiegészítéssel élnék, ha megengeded:

- A perifériákra vonatkozóan a interface tekintetében a vezetéknélküli (bluetooth) kommunikációval kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy itt inkább hátrány mint előny. Az általad is bemutatott mechanikus billentyűzet is jó példa erre. A laptop asztali dokkolása pontosan azt jelenti, hogy helyben marad, továbbá fontos az instant rendelkezésre állás a perifériáknál, ilyen formán a vezeték nélküli csatlakozás fölösleges extra csupán, értsd: az ehhez szükséges elem/akku költsége megspórolható.

- A DELL féle Alienware véleményem szerint is ennek a PC piaci szegmensnek az etalonja, én most épp egy LENOVO IDEAPAD L340 Gaming laptopra tervezek váltani közvetlenül egy Alienware Alpha R1 ASM100 modellről, közvetett módon egy DELL Vostro 3000-ról. Annyit még talán, hogy a 15.6" screen a 60+ hz refresh rate mellett mind hordozhatóságban mind használhatóságban a legjobb kompromisszum, láthatjuk régóta a gamer laptopoknál.
Sityi
Sityi 2020.04.26. 13:05
Szia!

Köszi az elismerést, viszont a kiegészítéseidet nem értem, mit keresnek itt.
- Egy betűt nem írtam a vezeték nélküli technológiákról, mert az nem gamer laptop sajátosság. Sőt, még csak nem is laptop sajátosság. Egy külön cikket lehetne írni arról, hogy a kényelem miatt mekkora teljestményt veszít az ember vele - az egyéb problémákról nem is beszélve.
- A dokkolást szintén nem értem, hogy jön ide. Üzleti laptopoknál alapvető elvárás érthető okokbólí, de gamer laptopoknál nagyon ritka. Ott is, ha véletlenül lenne, egy Type-C dokkoló jelenti a dolgot, de tölteni akkor se fog tudni komolyabb gépet (a perpill nálam teszten lévő gamer latop is 230 wattos táppal bír). Plusz nehezen tudom elképzelni, hogy a dokkolhatóság szempont legyen egy gamer laptopnál - talán a gyakran az otthon és a koli között ingázó egyetemistáknak lehet szempont. De ha gyakorlatilag csak otthon van használva a gép, akkor félrement a vágyálom, mert oda nem dokkoló kell, hanem rendes asztali gép.
- 60 Hz-es kijelzőt én nem használnék játékra, mert ad annyit egy rendes 120/144 Hz-es kijelző, hogy megérje. Csak legyen alatta elegendő vas is ehhez. 144 Hz fölé menni viszont már maximum profi esportolóknak érdemes, ők még ki tudják használni azt a csekély pluszt, amit egy ilyen gyors kijelző jelent.
ajánlott olvasnivaló