Gondolom, nem csak én voltam abban a helyzetben, hogy kimaradt az életemből a Sword and Fairy videojáték-sorozat előző fél tucat része, illetve az annál is több spin-off epizód. Közben a kedves feleségem hozzáteszi, hogy régóta ismeri/követi a manga és anime feldolgozásokat, szóval lehetséges, hogy ez a kínai termék szembejöhetett az emberrel az évek során. A Final Fantasy címekhez hasonlóan önállóan is élvezhető kalandok ezek, a Together Forever (ahogy a régiónkban elnevezték) másutt szimplán Sword and Fairy 7 néven lett anyakönyvezve. Az eastasiasoft gondozásában jelent meg, de a cég megszokott olcsóbb játékaival szemben ez megközelíti a teli áras nagy címeket. Így jóval nagyobb elvárással is ültem neki a megszokott párezres tételek után.
A Sword and Fairy világában különféle frakciók harcoltak korokkal ezelőtt, majd a meg nem támadási egyezmény után beköszöntött a béke. Most viszont a démonok serege mozgolódni látszik, az emberek életére egyre több mágikus lény jelent veszély. Egy isteni faj tagját fogjuk elsőként irányítani, aki elveszti a mágikus kardját egy csatározásban, majd vezeklésként a halandók közt próbál érvényesülni. Egy falu szentélyének unokájához csapódik, aki lényegében a történet központi hőse lesz (ne haragudjatok, hogy nem tudtam a sok kínai nevet megjegyezni).
A fiatal lány egy repkedő állatkával járja a vidéket és segíti a rászorulókon, fetch-questeken keresztül. A falubeliek olyan lusták, hogy nekünk kell üzeneteket hordozgatni, virágot szedni és ezer más dolgot csinálni kedvünk szerint. Közben leverhetjük a megvadult lényeket nyersanyag és tapasztalati pontok reményében. Harcolni egész kellemes, a kitérés használható, a kombók elfogadhatók, de a varázslatok is hatásosak. Gyors, gördülékeny az egész, a nehézséget pedig bármikor szabályozhatjuk.
Később a csapathoz csapódik egy papnő és egy nindzsára hajazó legény is, a történet pedig klasszikus világmegmentésbe megy át. Viszont lassan indul be a sztori, és baromi sok a szöveg, erre készüljön fel az, aki csupán csapkodni vágyik. Természetesen minden elnyomható, de annak sok értelme nincs egy szerepjátékban. Az angol és japánhoz szokott fülemnek a kínai eleinte nehezebben csúszott, de sok minden kárpótolt. Ilyen volt a már említett harcrendszer, valamint a szép látványvilág.
A természetben járva lesz miben gyönyörködni, többször is elidőztem percekig nézelődve a tájat. Gyűjthetünk magunknak újabb lényeket, akik befolyásolják a varázslatainkat, idővel pedig isteneket idézhetünk a harcmezőre. A fő sztori mellett a mellékküldetések és a kő papír olló mechanikára épülő kártyajáték fog még a képernyő elé szegezni.
A stuff nem tökéletes, az ugrálós részek például arckarmolósak, a töltési idők hosszúak, de mindent egybe vetve egy jó RPG-t ismerhetünk meg a Sword and Fairy: Together Forever személyében.
