Az évente megjelenő sportjátékok piacát részaránytalanul ugyan, de két nagy kiadó uralja: az EA Sports és a 2K Sports. Míg az előbbi a FIFA, az NHL és az NFL hivatalos játékainak jogait birtokolja (ill. a FIFA esetében az idei évig birtokolta), az utóbbi immár végérvényesen az NBA programok királyává avanzsált az utóbbi években. Az ilyen periodikusan megjelenő játékok legnagyobb kérdése és kihívása rendszerint az, hogy az aktuális csapatfelelállások és átigazolások, illetve frissített és átdolgozott irányítási módok, mozdulatok mellett mit tudnak nyújtani, amitől a friss iteráció eladja magát a nem fanatikus rajongóknak is. Nos, az NBA 2K23 esetében ez remekül alakult az idei évben, még ha nem is minden téren.
Visszahozza Michael „Air” Jordant.
A program talán legnagyobb dobása, hogy több mint egy évtized múltán visszahozza minden idők talán legnagyobb játékosát, Michael „Air” Jordant. 2011-ben volt már egy Jordan Challenge nevű játékmód, amelyet idén megújulva, megerősítve, a prezentációra is nagyon odafigyelve prezentáltak nekünk a készítők. Ebben az élő legenda pályafutásának tizenöt legnagyobb momentumát (köztük hat NBA kupagyőzelmét) eleveníthetjük fel, kezdve az egyetemi gólyaévektől, ahol azonnal berobbant már elsőéves zöldfülűként.
Ez a ’80-as, ’90-es és 2000-es években játszódó kihívássorozat rengeteg egykori legendát mutat és szólaltat meg, akár interjúk formájában is, és teszi mindezt az adott érára jellemző módon. Ez nem csupán azt jelenti, hogy az évtizedekkel ezelőtti játékstílusba nyerhetünk betekintést, vagy gyakorolhatjuk Mr. Jordan saját, utánozhatatlan mozdulatait, de kitér a prezentációra is. Hatalmas élmény, hogy a meccsek kamerái és közvetítési módjai az adott korok főbb sportcsatornái által használtak szerint kerülnek elénk, de még a speaker is ugyanaz, aki akkoriban volt. Már emiatt is megéri belekukkantani a játékba, főleg, ha azt is számításba vesszük, hogy sok mai felhasználó még gondolatban sem létezett akkoriban, amikor Michael Jordan volt a liga legnagyobb játékosa.
A gyors meccs az aktuális csapatokkal természetesen most is a legegyszerűbb módja a játékba való belerázódásnak, de emellett oktatórészek is szép számmal állnak rendelkezésünkre. Emellett a MyCareer, a MyNBA, a MyPlayer, illetve a beléjük ágyazott sztori módok is rendre megtalálhatók. Az újabb generációs konzolokon két esztendeje megjelent a The City opció, amely egy virtuális, szabadon bejárható várost adott a programhoz. Nos, ez idén minden eddiginél nagyobb, szebb és több lett, így aki szereti az ilyesfajta mókát, az nem fog csalódni.
Saját játékosunkat is megalkothatjuk ismét, akivel belevághatunk a liga meghódításába, vagy akivel lejátszhatjuk saját történetünket a sztori módban. Most nem a középsulitól, vagy a főiskolától kezdve kell feltornásznunk magunkat a csúcsra, hanem egyből az NBA-ben kezdünk MP nevű játékosunkkal, ahol minket válogatnak be egy általunk választott, menő csapatba nagy riválisunk, Shep Owens előtt. Ez persze egyből nem kis rivalizálást szül, ami nem csupán a pályán, de azon kívül is folytatódik interjúkban, divatszerződésekben, a zenei világban, és mindenben, ami összehozható ezzel a sporttal és ligával.
Csapatunk és játékosunk fejlesztéséhez idén megint rengeteg VC, virtuális pénz szükségelteteik, amit vagy iszonyú sok grindolással, vagy valós pénzért szerezhetünk be. Ezzel egyszersmind elérkeztünk a sorozat évek óta fennálló, legbosszantóbb aspektusához, a mikrotranzakciós fejlődési és fejlesztési rendszerhez. Ezt valamiért nem tudják elhagyni a készítők, ami az ő oldalukról érthető is, hiszen jó eséllyel többet hozhat a konyhára, mint maga a játékeladás, de ez minket, játékosokat persze ettől még nem vigasztal. Elég frusztráló egy olyan csapattal vagy játékossal, amelyet véres verítékkel fejlesztgettünk hetekig-hónapokig, kiállni valaki ellen, aki fogta apuci hitelkártyáját, és bevásárolt az upgrade-ekből pár kattintással. Soha nem voltam híve az ilyesfajta fejlődési kényszernek, de sajnos az ettől még jelen van a piacon.
A komplett NBA-ligát át lehet szabni, nemcsak a jelenre, de az elmúlt évtizedekre vonatkozóan is.
A játékban a komplett NBA-ligát át lehet szabni, nemcsak a jelenre, de az elmúlt évtizedekre vonatkozóan is, ami szintén nem kis lehetőségeket hordoz magában. Egy kattintással törölhetünk el szerződéseket, átigazolásokat, így megnézhetjük azt is, hogy hogyan alakult volna a sportág élete az észak-amerikai ligában, ha nagy kedvenceink soha nem eveztek volna át egyik csapatból a másikba. Természetesen az évtizedek változását az adott korra jellemző prezentációval most is megspékelték, ami megint csak hatalmasat dob az élményen. Nemcsak a sport, a taktikák, a mozdulatok változását figyelhetjük meg ezáltal, de a közvetítés, és a pályán kívüli élmény fejlődése is bemutatkozik. No és persze mindenki eljátszhatja a maga kedvenc „mi lett volna, ha...?” szcenárióját, amire a szimuláció révén talán választ kaphat.
A váltakozó szezonok is visszaköszönnek, no és persze a férfiak mellett a hölgyek ligája, a WNBA is megint csak bekerült a játékba annak minden tartozékával (értem ez alatt: játékosok, kupák, csapatok stb.) együtt. Száz szónak is egy a vége: az NBA 2K23 talán az egyik legjobb kosárjáték, amivel eddig találkoztam.
A PlayStation 5-ös verzió képi és hangi világa a legújabb generációs konzolok erejére támaszkodva mindent nyújt, amit attól elvárhatunk. A játékosok, a fények, a prezentáció, az effektek, a zene, a konferálás és minden apró részlet a lehető legélethűbben tárul elénk. Olyan minden, mintha mi is a show részei lennénk. Mindezt egy 4K kompatibilis projektoron és egy 5.1-es hangrendszeren játszva számomra olyan élményt nyújtott, mintha csak a pálya mellett ültem volna. Nem azt mondom, hogy időnként nem vettem észre annak némi ici-pici jelét, hogy azért ez mégiscsak egy szimuláció, de ettől talán idén tudtam a leginkább eltekinteni.
A vezérlésen egy ilyen játék esetében sok múlik. Ha az túl egyszerű, az elveszi a finom kis nüanszok előhívásának lehetőségét és izgalmát, de ha túl komplikált, akkor a kezdők és a kazuárok dobják félre a kontrollert se perc alatt. Itt az intelligens, adaptív vezérlésnek, a továbbfejlesztett Pro Stick rendszernek hála mindenki megtalálhatja a maga elvárásainak megfelelő lehetőségeket. Míg tavaly főleg a védelemre, idén leginkább a támadásra összpontosítottak a készítők, így idén ezek a mozdulatok dolgozhatóbbak ki és fejleszthetők mind tökéletesebbre és finomabbra a gyakorlás és a játék során.
Családi szórakozásnak sem utolsó.
Akárhogy is nézzük, a program kiaknázza a legújabb vasakban rejlő erőt, ami egy ilyen játék esetében igen sokat dobhat a latba a játékélmény tekintetében, akár csak nézőként is. Én megint idősebb kislányommal teszteltem a játékot, így azt is első kézből állíthatom, hogy családi szórakozásnak sem utolsó, még akkor sem, ha csak pár percünk van ilyesmire egy fáradt hétköznap este.
A Visual Concept és a Take-Two idei kosárlabdaprogramja, az NBA 2K23 az egyik legjobb iterációja ennek az immár huszonnégy esztendős sorozatnak. Számos finomításon és átgondoláson kívül visszatér benne minden idők legnagyobb kosárlabda csillaga, Michael Jordan is, akit tizenegy esztendeje nem láthattunk saját játékmóddal ebben a szériában. A korhű prezentáció, az érák, a szezonok, a „mi lett volna, ha...?” kérdések felderítése, a szuper atmoszféra a számos többi opcióval együtt kiváló szórakozást nyújt mindenkinek, aki rajong ezért a sportért, a stílusért, vagy csak egy kis könnyed szórakozásra vágyik. Csak azt a nyomorult mikrotranzakciót verné már ki valaki a komplett iparág fejéből...
