A Goat Simulator eredetileg egy poénnak indult, amit a fejlesztők azt követően dobtak össze egy game jam alkalmával, hogy befejezték aktuális játékukat. Egy bizarr és nevetséges ötlet volt, de a szoftver hamar kinőtte önmagát. A pajkos kecskéket egyszerűen nem lehetett nem szeretni, és ha elég időt hagytál a programnak, akkor megláthattad a varázsát. Megannyi kiegészítővel kényeztették a rajongókat az alapjáték után, és pár éve jómagam is a bűvkörébe kerültem az alkotásnak. És akkor most itt a folytatás, amely egész egyszerűen harmadik résznek hívja magát – úgy, hogy sosem létezett második belőle. Már itt elkezdődik kérem a stuff zsenialitása.
Egy nagyon beteg Skyrim-paródiával indulunk, majd megérkezünk játszóterünkre. Egyedül, vagy akár három másik lökött barátunkkal karöltve indulhatunk neki a nyitott világnak. Külső nézetből irányítjuk a mekegőket ebben a nem mindennapi kalandban. Kecsketornyokat kell keresnünk, amelyek a térkép hat nagy zónájában lesznek fellelhetők. Ezekbe belépve egy hatalmas bázisra érünk, ahol pecséteket oldhatunk fel, így húzva kecskeszektánk szintjét.
Ahogy haladunk előre, egyre több baromságot fedezhetünk fel a menedékekben. Minden területen feladványokba botlunk, de egyértelmű megoldókulcsot nem vágnak hozzánk. Ezek nagy részét azért ki tudjuk logikázni, sokszor pedig gigantikus ostobaságokat vagy szóvicceket hajtunk majd végre. A feladatok teljesítése így örömteli és sikerélménnyel tölt el. De számtalan mellékfeladat is vár ránk, például jussunk fel a legmagasabb pontra vagy ugorjunk dupla hátra szaltót.
Elképesztően sok ökörséget programoztak a Goat Simulator 3-ba. Kecskéinkkel ugrani, öklelni, illetve nyalni tudunk, utóbbival szinte bármit magunkkal vonszolhatunk. Egyszerű, de nagyszerű az egész, ráadásul sosem fogunk idegeskedni a játék alatt. Egy óriási chill élmény az egész, egy zen típusú alkotás.
A Goat Simulator 3-ban is visszatérnek az őrült kiegészítők, skinek és karakterek. Feladványok teljesítése után jutalomként, ingame lóvéból vásárolva, illetve egyszerűen megtalálva és felvéve megannyi vicces/király cucc vár ránk. Nagyon keveset beszéltem arról, hogy milyen jópofaságok találhatóak a játékban, ezeket inkább mindenki maga fedezze fel, úgy az igazi. Egyetlen dolgot említek meg, ami egy kerekesszékes öreglányhoz kapcsolódik. A kertjébe lépve vadul lövöldözni kezd a vállról indítható labdaágyújával, de kiütve a gaz nyugdíjast leosonhatunk a pincéjébe. Itt a perspektíva átvált a régi Wolfenstein 3D-re, a nácik helyett pedig papírmasé nénik lőnek ránk. A szintet abszolválva megkapjuk jutalmul a nénit hátibatyuként, majd innen kezdve tüzelhetünk vele óraszám.
Más játszható figurákat is feloldhatunk, mint például egy halat. Bármerre járunk, mindig lesz egy fárasztó, de ugyanakkor nagyon vicces szöveg vagy jelenet. A moziba videokazikat elcipelve agyalágyult kisfilmeket csodálhatunk meg, de utazhatunk Elon Musk (persze picit más néven került a játékba) teleportáló hajójával is, vagy ellátogathatunk az IKEA paródiájába. 200 kecskeszobor hívogat, hogy összegyűjtsük, de rengeteg ugrató is várja a vezetni óhajtó gidákat. Sima biciklin elindulni már egy csodának számít, a patás jószágok ebben nem a legjobbak. Oldalakon át írhatnám, miket sikerült a játékba beletenni, tényleg rengeteg mindenre figyeltek az alkotók. Még egy elmebeteg boss harc is előcsalható a „történet végén”.
A Goat Simulator 3 egy igazi „jöttünk, láttunk, győztünk” cím. Többen játszva teljesedik ki az élménye igazán, több órára kikapcsol, és mindig kellemes emlékként marad meg bennünk. Nagyon kevés indokot tudnék mondani, hogy miért ne vegye meg bárki ezt a csodát, igazából nem is jut eszembe semmi komoly érv ellene. Szívből ajánlom: ha nyitott az ember egy kiadós hülyeségre, akkor keresve sem talál jobb mulatságot.
