Továbbra is elég népszerű műfajnak számít a fejlesztők körében az XCOM-jellegű körökre osztott taktikai játékoké. Igaz, erre a sémára is rengeteg téma ráhúzható, a sci-fitől kezdve a fantasyn keresztül egészen a történelmi játékokig. Utóbbiak táborát erősíti a tervek szerint ez év végén debütáló Forgotten but Unbroken is. Az indie Centurion Development stúdió második világháborús játéka még készülőben van, de lehetőségem adódott belekóstolni egy picit egy rövidke demo verzió erejéig.
A játék a második világháborúba repít vissza, ahol ellenállók kis csoportjának a történetét ismerhetjük majd meg. A készítők ígérete szerint valóban létező világháborús hősök oldalán (vagy épp ellen) vonulhatunk majd csatába. Azt a stúdió is elismeri, hogy az alapvető ihletet az XCOM-ból merítették, ugyanakkor egy egyszerű másolat helyett szeretnék egyedi megoldásokkal feldobni a játékukat. Hogy ez miben ölt majd testet, bevallom, a demóból nem igazán derült ki, de nem is baj, hiszen sok idő van még hátra a premierig. Az ígéretek között bázisépítés és fejlesztés is szerepel a karakterfejlődés mellett.
A demóban azonban mindebből semmit sem lehetett kipróbálni, cserébe viszont két küldetésbe belekóstolhattam. Az egyik szlovák, a másik lengyel területen játszódott, legalábbis a térkép szerint, mert bizony mindkét pálya pontosan ugyanazokból a tereptárgyakból építkezett. Ebből még nem vonnék le messzemenő következtetéseket, inkább csak remélem, hogy a teljes játék ennél azért változatosabb lesz. A pályafelépítéssel egyébként nincs nagy baj, klasszikus takonnyá bombázott kelet-európai környezet, épületek romjaival, homokzsák barikádokkal, kiégett tankokkal és hasonlókkal. az egyik pályán még egy épületbe csapódott vadászrepülő roncsa is ott figyel.
Ami a konkrét játékmenetet illeti, nos aki egyszer is játszott már bármely XCOM-klónnal, az itt is az első perctől kezdve ki fog igazodni. A karakterek AP-ből, vagyis akciópontokból gazdálkodnak minden körben. Ezt költve lehet mozogni a pályán, illetve különféle akciókat, támadásokat végrehajtani. A limit elég szűkös, már közepes táv megtétele után is lemondhatunk a lövés gondolatáról is. Ez talán baj, talán nem, hiszen így egy picit többet kell tervezni a körök során. A támadáskor a játék százalékokkal jelzi, hogy az elérhető célpontok közül kit mekkora eséllyel fogunk eltalálni, ez nagyjából tükrözi is a valóságot. 50 százalék alatt már szinte nem is érdemes kísérletezni, hasznosabb inkább jobb pozíciót keresni a lövéshez a pályán. Némelyik karakternél van kézigránát is, ami bizonyos körön belül elég nagyot sebez az ellenségen, ugyanakkor a társakon is, ha óvatlanul dobáljuk.
Ugyanez igaz a telepített géppuskára és a pályán kívülről behívható tüzérségi támogatásra is. Előbbi minden körben kétszer végigpásztáz egy bizonyos területet, és sebzi az összes ott tartózkodó katonát. Jobb esetben az ellenséget, de figyelmetlenség esetén simán lekaszálja a bajtársat is. A tüzérség pedig a pálya egy adott zónáját támadja hatalmas robbanásokkal – itt is célszerű előbb kimenekíteni a társakat, különben nagyot fognak repülni. Ezek az elemek egy picit dobnak a játékélményen, ami ezt leszámítva – legalábbis a demo alapján – tényleg klasszikus XCOM-másolat.
A látványvilágtól sem dobtam hátast. Csúnyának ugyan gonosz dolog lenne nevezni, szépnek viszont igazságtalan – minden valóban szép játékkal szemben. Maradjunk annyiban, hogy ezen is lehetne még bőven mit csiszolni, beleértve az animációkat és egyebeket. A meglehetősen hosszúra nyúló töltési időről nem is beszélve, de mivel nem SSD-ről indítottam a demót, ezt sem rónám fel neki igazán.
Ugyanakkor nehezen tudom elképzelni, hogy a Forgotten but Unbroken igazi sikerjátékká váljon. Ahhoz a demóhoz képest piszkosul sokat kellene még rejtegetnie a tarsolyában, mert a próbaverzió ebben a formában igen harmatos képet mutatott. Ha a készítők tényleg elő tudnak rukkolni néhány egyedi játékelemmel, ami megtöri a sablonos AP-költekezést, és még valami korrekt sztorit is kerekítenek a küldetések köré (állítólag a játék történetét és annak szereplőit valós események és emberek ihlették), akkor nem biztos, hogy bukó lesz.
