Az utóbbi néhány Asterix-játék személy szerint nem nyerte el a tetszésemet. Szomorú, mert nagyon kedvelem a gall figurák kalandjait, így a Slap Them All! beat’em up november végén érkező második felvonását is tűkön ülve várom. Érdekes módon azonban nem mászkálós kalandjátékként tértek vissza nemrég Asterixék, az Asterix & Obelix: Heroesban ezúttal a kártyáké a főszerep. Ez a műfaj amúgy is egyre népszerűbbé vált az elmúlt években, miért éppen ők maradnának ki belőle?
Nem meglepő módon a történet maradt a megszokott „meg akarják hódítani a falut, majd jól visszavágunk” mederű cselekmény. Hat régión át teszünk rendet, miközben zajos falvunkból eljutunk Rómáig. Útközben rengeteg római katonán, vikingen, haramián, erdei vadakon, de még krokodilokon és oroszlánokon is túl kell jutnunk. 150 lapot találhatunk a játékban, amiből 30, illetve még 20 támogatókártyából állíthatjuk össze a paklit. Egy lap szerepelhet többször is, ilyenek például az alap támadó és pajzskártyák. 24 szereplő található a stuffban, őket apránként oldhatjuk fel: néhány karakter megszerzéséhez egy-egy régiót 100%-osan ki kell pucolnunk.
A program megkülönbözteti a harcos és a támogató figurákat. Előbbiből 3, utóbbiból csupán 1 lehet a partiban egyszerre. Kis RPG-véna is található a játékmenetben, ugyanis mindenki rendelkezik különféle képzettségekkel, illetve elegendő figurás lap begyűjtése után szintet is léphet az adott hős. Minden régió átlagosan 8 pályából áll, ezeket a térképeket a harcok előtt megtekinthetjük. Ilyenkor látszik, melyik embert lenne érdemes hozni a felállított akadályok leküzdéséhez vagy a titkos helyszín meglátogatásához. Így olyan hősöket is kell használni és fejleszteni, akit alapból biztosan nem vinnénk magunkkal. Természetesen nem kötelező, de sok útvonal és ládikó értékes lapokkal csak így szerezhető meg.
A harcok menete minden esetben ugyanúgy zajlik. Felváltva következünk ellenlábasainkkal, és 3 akciópontból gazdálkodhatunk. Minden lapnak van értéke (0-3 pont), így akár többet is kijátszhatunk egy hőssel. Pontosan látjuk, hogy a szembenálló egységek kit fognak megtámadni, vagy mire készülnek, így védekezni is lesz időnk alkalom szerint. Egy csomó lap rendelkezik státuszváltozóval is, így jófajta átkokat akaszthatunk a rómaiakra. Később ők is rendelkeznek majd támogatókkal, akik szintén szórják az átkokat. Sajnos ezt a fajta egységet nem bánthatjuk, maximum elnémíthatjuk egy időre.
Legtöbbszőr gyorsan pörögnek az összecsapások, de akad néhány idegesítő harc, illetve játékelem. Az egyik ilyen a láthatatlanság, amit a szereplő magára öltve 1-2 körig érinthetetlenné válik. Nagyon frusztráló, amikor már csak 1 delikvens maradt, aki nem okozna gondot, de folyamatos körátadásra kényszerít az állapotával. Amúgy elég változatosak az ellenféltípusok, és a képi világ is szépen van ábrázolva, felismerhető mindenki. Viszont a hangmérnök valamit elszúrhatott, mert amit hallhatunk, az édeskevés, sok minden hiányzik. Az egész olyan volt, mintha egy némafilmet én magam hangszereltem volna tetszés szerint. Mindent egybevetve azonban jól szórakoztam az Asterix & Obelix: Heroesszal, minden nap haladtam benne egy kicsit, egyfajta rutinná vált.
Az Asterix & Obelix: Heroes inkább tűnik egy drágább mobiljátéknak, de legalább le tudott kötni mindig egy-egy órára. A világot nem fogja megváltani, viszont a gall figurák kedvelőinek biztosan tetszeni fog.
