A SpellForce: Conquest of Eo – ahogy szerintem a múltkori tesztemből is elég egyértelműen átjött – nekem abszolút elnyerte a tetszésemet. Az egyetlen dolog, amit hiányoltam, hogy csupán egyetlen – igaz, hatalmas – térkép volt a játékban. Ez egyfelől a műfajban (4X stratégia) már-már szentségtörés, másodsorban persze érthető, hiszen Eo egy egybefüggő, koherens világ, mint Tolkien műveiben Középfölde, ahol szintén furcsán nézne ki, ha a random térképen a Végzet-hegye mondjuk a Megyében lenne.
Ennek ellenére a Weaver's Realsm címet viselő DLC pont a fent említett hiányosságra jelent elsősorban gyógyírt, a procedurális térképgenerátornak hála ugyanis most már végtelen, többé-kevésbé véletlenszerű pálya áll a rendelkezésünkre. Bár sok opciónk nincs, tehát nem tudjuk mondjuk a méretet vagy a jellemzőket befolyásolni, azért nyilván így is jelentősen megnöveli az újrajátszási tényezőt. Maga a játékmenet persze nem változik, ugyanazokkal a mellékküldetésekkel fogunk találkozni, és persze az alapsztori is minden esetben ugyanaz lesz. Azt viszont mi döntjük el, hogy a történetből az afféle oktatómódként is működő prológust újra szeretnénk-e tolni.
Kihasználva az új feature-t, kaptunk még három egyedi küldetést is, amelyek szintén procedurálisan generált térképen játszódnak, viszont többek egyszerű szcenáriónál. A „The Cursed Army”-ban 60 körünk van felkészülni egy hatalmas, sötét sereg érkezésére. A „Wizards of Might and Magic” egy párbajról szól, amelynek keretében egy mindenre elszánt ellenséges varázslót kell legyőznünk – nehezítésképp meghatározott körönként valamilyen ártó varázslatot is kapunk a nyakunkba. A harmadik, „The Rift” névre hallgató küldetés bevallottan a kényelmes, nyugodt játékot helyezi előtérbe. Egy meghasadt allfire-forrást kell a lakótornyunkkal elfoglalunk és bezárnunk. Nincs időkorlát, olyan ütemben haladunk, ahogy nekünk kényelmes, viszont időnként kellemetlen meglepetésekkel szolgál majd az elszabadult hajóágyúként működő forrás. Az utóbbi két küldetés egyébként egy elnyújtott téglalap alakú térképen játszódik.
Érdemes még megemlíteni az új varázslóiskolát, a Dreamweavert (innen a DLC neve), amely meglehetősen új játékélmény nyújt 16 új varázslatával, bár tapasztalatom szerint nem mindegyik varázslókaszttal működik jól együtt (pl. a demonologisttal kevésbé). Ugyancsak érdemes megemlíteni még pár apróságot: kapunk új goblin hőst, új tárgyakat, új egységupgrade-eket, és az azóta kijött patcheknek hála rengetek QoL-finomságot.
Nos, röviden ennyi lenne a SpellForce: Conquest of Eo új DLC-je, a Weaver's Realms. Mindenképp érdemes beszerezni az amúgy is minden frissítéssel egyre jobb játékhoz, valahogy teljesen beszippantja az embert a fantasy világ, dacára annak, hogy én például egyik korábbi SpellForce-szal sem játszottam. Jellemző, hogy a cikk írásakor néha vissza-vissza „alttaboztam” a játékba, hogy megnézzek valami apróságot, és ez általában azzal járt, hogy egy órával később tértem csak vissza a cikkhez. Remélem (és valószínű), hogy nem az utolsó kiegészítőt tesztelhettem.