Én balga, sem az első játék, sem a második tesztjében nem írtam arról, hogy a fő történeten felül mennyi tartalom található még a Frostpunk játékokban. Pedig komplett mellékszálak, előzménysztorik játszhatók végig különféle pályákon, más és más feladatra, célra fókuszálva. Ilyen jellegű tartalmak ingyenes és fizetős formában is jelentek meg az évek során mindkét Frostpunkhoz.
A második részhez néhány héttel ezelőtt jelent meg a Fractured Utopias elnevezésű fizetős DLC, de ingyenes content update is érkezett már hozzá tavasszal. A Frostpunk 2-ben az Utopia Builder menüben találjuk meg ezeket a melléktörténeteket, rövidebb szcenáriókat, vagy például a végtelen módot, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy addig tart a szcenárió, amíg kedvünk van játszani vele, mert nincs elérendő végcél. Egy-egy ilyen utópia felépítésekor választhatunk többféle sztori és pálya közül, megadhatunk frakciókat, és részletesen beállíthatjuk a nehézséget mind a nyersanyagok, a társadalom, mind az időjárási viszonyok tekintetében.
A Fractured Utopias DLC a nevéből adódóan ezt a játékmódot egészíti ki. Egyrészt két új pályát, két új sztorit, új épületeket és törvényeket is hozzáad az így is elég széles repertoárhoz. Az alapjáték három sztorit tartalmaz alapból, az egyikben például egy elhúzódó, durva hóvihart kell túlélni, a másikban a folyamatosan érkező, fagy elől menekülő emberek tömegeit kell tudnunk elszállásolni, nem beszélve az élelmezésről és az egészségi állapotukról. A DLC-vel érkező két új történet egyikében egy vírusos fertőzést kell megfékeznünk, a másikban pedig egy olyan csoportosulást kell megzaboláznunk, akik a városunk elpusztítására törekszenek.
Frostpunk játékról lévén szó, ezek a történetek pont annyira nehezek és kihívásosak, mint a fő sztori, a többszöri kudarc tehát garantált. De ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú órákra képes maga elé láncolni a játék. Senki ne úgy képzelje el ezeket a szcenáriókat, mint amiket 2-3 óra alatt végig lehet játszani. Az Utopia Builder legjobb része ráadásul, hogy ezeket a történetek halmozhatjuk is. Egyszerűen bekattintjuk, hogy mondjuk az ádáz hóvihar mellett szeretnénk leküzdeni a terjedő vírusfertőzést is. A pályát, a frakciókat nem is feltétlenül kell kiválasztani, a szcenárió indításakor a játék random választ helyettünk.
Az egyetlen negatívum számomra továbbra is a kezelőfelület. Túl sok az ikon, túl sok az információ, némely esetben nem is logikus, mit hol kell keresni. Például a vírusfertőzéses sztorinál puszta véletlenségből jöttem rá, hogy az oltóanyag gyártását a termelőnegyedben kell kiválasztani. De ez csak a gyártás, a lakosság beoltását teljesen máshonnan tudjuk indítani, amit bevallom, meg sem találtam magamtól, internetes keresés kellett hozzá. Ezekhez igazán nyújthatna segítséget a játék valamilyen formában, mert el lehet veszni a rengeteg teendő, ikon, szöveg közepette, és simán bukhatjuk a szcenáriót, ha nem reagálunk kellően gyorsan valamire.
A kusza kezelőfelület az alapjáték sajátossága, magára a DLC-re viszont nem lehet panasz, mert részletesen kidolgozott, kreatív, és piszok nehéz élményt kínál, ami a hardcore rajongóknak kötelező. Egyedül a jelenlegi, szerintem picit magas 13 eurós ár rontja az összképet.
