Na akkor gerjesztelek még egy kicsit.
Szóval mielött megtámadtam volna romániát egyrészt meg kellett erősödnöm gazdaságilag és utánna katonailag. Volt már hihetetlen mennyiségű Leo2-esem és F-16-osom. (elvileg csináltam magyar fegyvereket is, de a magyar ipari kapacitás nagyon lassú volt a jenki és a német kapacitáshoz képest, ezért inkább vásároltam). Ja és - ha már lúd - vettem a jenkiktől 50db ICBM-et (magyarán atomot). Aztán beküldtem romániába egy elit hírszerző gárdát, hogy kövessenek el úgy terror cselekményt, mintha az ukránok lettek volna. Na ez sikerült is neki, úgyhogy a román kormány egyrész megzakkant, másrészt románia és ukrajna között lehűlt a levegő.
Egy idő után megismételtem az elöbbi akciót, ami sajnos lebukott és ezért románia, ukrajna és mi körbeutáltuk egymást. Kicsit kezdett durva lenni a helyzet, úgyhogy támadtam. Két ponton nyomultam be, Aradnál és Nagyváradnál, mire az összes román erő erre a két pontra ugrott, de több hónapnyi csata után végül megsemmisült a román fegyveres erő java és katonai közigazgatást vezettem be, majd kicsivel később politikailag is annektáltam romániát.
Persze ilyenkor még nem teljesen lesz a tiéd, hiszen fél évig még lehetőségük van visszacsapni vagy külső segítséget kérni. Csodálkoztam is, amikor a hírekben olvastam, hogy románia fegyvert vásárolt, mert nem maradt belőlük más, mint egz tartályhajó a fekete-tengeren... Úgy látszik ott székelt a román kormány.
Már-már lenyogodtak a dolgok. Hiszen háborús agresszor révén nem volt túl nagy ázsióm az addig puszipajtás nyugati országokkal, de szép lassan - és sok pénzzel - sikerült megpuhítanom őket. Ám ekkor az amúgy sem túl baráti ukrajna a félelmetes méretű haderejével megindult ellenünk. Akkor már éreztem, hogy bukta, de mint legfőbb hadúr elhatároztam a totális háborút. Atomot a csibészeknek! §gz miközben a T-80-asok robogva száguldottak a kárpátok felé 25db interkontinentális rakéta emelkedett fel Bp környéki kilövőkből. Majd pár perc mulva igen létvényos atomviharba burkolta ukrajna fontosabb központjait.
Ám még el sem oszlott a gombafelhő, amikor az ex-szövetségeseimtől kezdve (Németo, Belgium, Franciao, stb...) az oroszokig mindenki a torkomnak ugrott. Hát már nem volt sok időm, úgyhogy még egy gyors mozdulattal beletenyereltem a nagy piros gombra és a maradék 25 rakétát rányomtam a muszka medvére.
Sajnos - az oroszok azonnal ellencsapást indítottak, ám ők sokkal kisebb területre 93000 km2-re összpontosítottak...


Így ért véget a 2002-es román-magyar háború...


