28 éve Veletek – 1998– PC Dome / 2012– PlayDome

PC versus PS2, avagy megéri-e a konzol



Írd ide hozzászólásod:

Zoltano
Zoltano [395]
Hahahhaahhaha.....
Én se vagyok Petőfi fan, de valahogy belőle úgy rémlik mindig jó jegyeket szereztem, erről ennyit.
Azzal kapcsolatban, hogy van-e különbség játék és játék között, talán tényleg attól függ hogy valaki csak kikapcsolódásra, avagy naponta nyomatja több játékkal mert attól döntheti el hogy Red Alert 2 vagy Tekken illetve PC vagy PS2.

Kérdés: Reapest, KisAljas van PS2-tök?

" Az éltemben az a legsz*rabb, hogy hiányzik belőle a QUICK SAVE és a QUICK LOAD"

Reapest
Reapest [3313]
Moken: Ha látnád a játékot patch nélkül, nem azon a konkrét konfigon (alap-prockó-3D), amin a készítők tesztelték, akkor értenéd, miről beszélek! Szinte már körökre osztott játéknak lehetett tekinteni bármely gépen! A 3. generációs kártyákkal nem ment jól, bezzeg a kis Voodoo2-tm rendesen vitte stb...

Gid: A konzolos haverom FPS-ben, osztott képernyőn lever a controlerrel, de én meg porig alázom az egérrel+billentyűzettel, mert én a PC-hez szoktam. Ha csak a játékok terén nézzük a gépeket, akkor az is nagyban számít, hogy ki mivel kezdte, ki mit szokott meg.

Zoltano: Rühelem Petőfit! Habár ez csak az egyéni ízlésem.

KissAljas: "Néha igazi sudribunkónak érzem ezért magam!
De mit tegyek"..."Mi különbség van az rts és a fps vagy a tekken közt?Semmi!!!!"

Na! Ha ezt ilyen ügyesen beláttad, akkor mi a gond? Játék, játék, kész! Sőt! Mondok mást! Még csak a kor se számít! Például most nagyon jól szórakoztam az Unreal-lal, egy fél éve a Popolous 1-gyel, Ultima 4-gyel, Doom 2-vel! Egy csomó játék tényleg reflexet kíván, egy pár stratégiai/taktikai érzéket, pár pedig logikai készséget. És? Ha valaki komolyan azt mondja, hogy leül Quakezni, nem pedig azt, hogy leül játszani, akkor már baj van!
"A lényeg hogy téged kikapcsoljon akármi is legyen az!"
Ennél jobban én se tudtam volna a lényeget megfogalmazni. Néha van kedvem "őrültködni" egy kis Civ-vel vagy hadsereggyártósdi RTS-sel, néha pedig kedvem van a legbugyutább Serious Samhez, Crash Bandicoothoz vagy más konzolos arcade beütésű játékhoz. De ez nem több szórakozásnál, játéknál. Ez nem életcél.

U.I.: Ha pedig olyan kedvem van, hogy itthagynám a puszta valóságot, bedobok egy RPG-t és hagyom, hogy a varázslatos történet végigsodorja azokat a csodálatos karaktereket egy soha nem látott világon, akiket magamnak nevezhetek. Hát ez az RPG-zés, de ezt is csak ennyiben különböztetem meg a többi játéktól (mindig is egy "szentebb" dolognak éreztem, más a feelingje - szerencsére ebben a műfajban viszont minden konzol bővelkedik, a csata már megint csak a technikán folyik - mert új technika, újra hülyíthető nép, mégtöbb pénz, ez bassza el a világot és, véleményem szerint, a játékokat is ).

Vissza

Fórumszabályzat