Hiszel a sorsban???

Nagyon furcsálom, hogy ezen senki nem gondolkodott még el komolyabban:
A világegyetem, annak kialakulása és történései nem véletlenül, önállóan történnek, hanem szabályosan, egy törvény alapján ( lásd : bolygók mozgása ).

Ha a világot nem a káosz uralja, hanem a törvényszerűség, akkor miért pont az ember lenne a kivétel?
A mi cselekedeteinknek akkor miért kéne függetlennek és önállónak lennie?
Ebben a topicban pont erre szerettem volna rávilágítani, vagyis arra, hogy életünk fizikailag, matematikailag kiszámítható.

Idézek Stephen W. Hawking, korunk legnagyobb fizikusától :

" Ha elhisszük, hogy a világegyetem nem a saját feje után megy, hanem szigorú törvények irányítják, akkor előbb-utóbb össze kell hangolnunk a részleges elméleteket, hogy az EGYSÉGES ELMÉLETTEL mindent leírhassunk a világegyetemben.
Az általános, egységes elmélet keresése azonban alapvető ellentmondást hordoz.
... az ember értelmes lény, aki szabadon, tetszése szerint tanulmányozhatja a mindenséget, és a látottakból logikus következtetéseket vonhat le. Ilyen esetben észszerű a föltételezés, hogy egyre közelebb kerülünk a világegyetemünket kormányzó törvények megismeréséhez.
Ha azonban valóban létezik az átfogó, egységes elmélet, akkor az valószínűleg a mi cselekedeteinket is megjósolja.
Ezért maga az elmélet határozná meg a feltalálására irányuló kutatások eredményét!
... "

Alapvető és óriási hiba van Stephen Hawking állításában: először azt írja, hogy "az ember értelmes lény, aki szabadon, tetszése szerint tanulmányozhatja a mindenséget", majd azt, hogy "ha azonban valóban létezik az átfogó, egységes elmélet, akkor az valószínűleg a mi cselekedeteinket is megjósolja.
Ezért maga az elmélet határozná meg a feltalálására irányuló kutatások eredményét!"

Ez a két állítás ellentmondásba van egymással: hogy lehetséges az, hogy az ember függetlenül, tetszése szerint tanulmányozza környezetét, ugyanakkor az átfogó elmélet, törvény meghatározná cselekedeteinket.

Ha az ember önállóan, függetlenül, tetszése szerint cselekedne, akkor nem lehetne meghatározni törvénnyel tetteinket.

De ha figyelembe vesszük bevezető gondolataimat, akkor feltételezhetjük, hogy nem tetszés szerint, önálló tudattal ( nincs is önálló tudatunk, csak ezt a pszichológusok nem akarják beismerni ) tanulmányozzuk környezetünket, hanem törvény szerint, amit meg lehet határozni.

Az egységes, általános elmélet tehát nem más - saját véleményem szerint -, mint az ember cselekedeteit átfogó törvény.

A kérdés ugyanaz:

1. Milyen következményekkel járna, ha birtokában volnánk ennek az egységes elméletnek?

Muad-Dib, aki a helyes utat látja