Vallások

Valószínűleg valamilyen műszaki egyetemről szabadult

"Yes, I know my enemies: they're the teachers who taught me to fight me. Compromise, conformity, assimilation, submission, ignorance, hypocrisy, brutality, the elite."

Na elmentem vasárnap templomba... hát nem nekem való hely. De viszont melettem ült egy olyan ember akinek különös jelvényű pecsétje volt.
Köző azalatt meg egy vonalzó... asszem derékszögű vonalzó.

Őrült és zseni közt vékony az elválasztóvonal...megítélés kérdése az egész...

na ne mondd, tényleg? én is próbáltam már...
csak a keresztények többsége szerintem imádkozik

Az buddhizmus és mindenféle vallás nélkül is tud működni.

www.csinicucc.extra.hu

azért a buddhizmusban van egy nagyon jó dolog, a meditáció

De ezért nem fogadom el a buddhizmust sem... olyan nincs, hogy valakinek aszkéta módon lehet csak "felemelkednie". Ha valaki mértékletesen él és nem vágyakozik, elfolytja az egóját és elfogadó lesz... és megtalálja magában a belső békét és nyugalmat, ha kioltja az erőszakosságot... Akkor a megvilágosodása és halála után kiszabadúlhat a szamszara körforgásából...és fellép egy másik létezési síkra.

Őrült és zseni közt vékony az elválasztóvonal...megítélés kérdése az egész...

Cikkből szedtem:

Az emberi tudás alapja az a felismerés, hogy az élet szenvedés, aminek az oka az érzékiség, az élet utáni vágy és a tudatlanság. Ezért leküzdésének útja sem lehet egyéb, mint az érzékiségtõl, a cselekvéstõl való tartózkodás, a szemlélõdõ passzivitás, az életösztön kikapcsolása, a radikális aszkézis és a meditáció.

Aki mindezek gyakorlására képessé lesz, az megszabadul a lélekvándorlással járó újjászületés terhétõl, és eljut a Nirvánába, ami a létvágy kialvása, a teljes megsemmisülés, a nemlétezés.

Buddha szerint, minden létezõ, egyszerû alkotóelemek vegyüléke, az összetartozás csak idõleges. A részecskék mozgását a Világtörvény, a Dharma szabja meg, s az egyes elemek maguk is a Világtörvény töredékei, darabkái. A dharmák között egyaránt vannak létezõ tulajdonságok, és folyamatok. Dharma a föld, vagy a víz, a látás vagy az alvás, a szépség, a születés, a vágy, a gondolkodás, az érzékelés, a színek és a hangok.

Metafizikáján túl, a Buddhizmus elsõsorban erkölcsfilozófiai rendszer. Olyan vallás, amelynek nincsenek istenei, és nincs mitológiája sem. Maga Buddha nem tagadja istenek létezését, de nem tulajdonit nekik nagy jelentõséget.

A Buddhizmus lényege erkölcsi és viselkedési elveinek, életszabályainak sora. Alapja öt szabály, amelyek a Nirvána felé vezetnek. Tilos bármely élõlény elpusztítása, mások tulajdonának elvétele, más asszonyának érintése, a hazugság, és a részegség. A szerzeteseknek szüzességet, és vagyontalanságot kell fogadnia, és aszkétikus módon kell élnie. Az aszkézis célja a teljes passzivitás és a lét utáni vágyak kioltása.

Az új hit hamarosan népszerû lett Indiában, és erõs missziós hajlandóságával gyorsan utat talált Kína, Tibet, Délkelet-Ázsia felé. Idõvel saját mitológiát és rítust is teremett, magába építve a befogadó vidékek vallási képzeteit és szokásait. Ennek megfelelõen sok irányzata jött létre, a legfontosabb a Hinajana ("Kis Szekér"). És a Mahajana ("Nagy Szekér"). Az elõbbi fokozott aszkézist hirdet, és a szerzetesség népszerûségét népszerûsíti. Úgy véli, hogy az üdvösség elérése, csak kevesek privilégiuma. Ez az "exkluzív" felfogás, csak szûk körben terjedt, s mára Sri Lanka kivételével, szinte mindenütt elenyészett.

A Buddhizmus terjedésében a fõszerep a másodikként említett (Mahajana) irányzatnak jutott. E tant a személyes istenek sokasága, a mitológia és a gazdag rituális formalizmus jellemzi. A tökéletesség útja mindenki elõtt nyitva áll, a Nirvánába eljutó Buddhiszatvák e hit sajátos szentjei.

Az elmúlt két évezred során a Buddhizmus gyakorlatilag kiszorult szülõföldjérõl, Indiából. Ugyanakkor népszerûvé vált a Távol-Keleten, Kínában, Japánban és Mongóliában, ahol helyi vallási elemekkel keveredve tovább él.

Tibetben, és Mongóliában kialakult a Buddhizmus erõsen mágikus, mitologikus változata, a Lámaizmus, amely ma talán a Buddhizmus legjellegzetesebb irányzata.

A Buddhizmus keretében Japánban született meg a Zen vallási, meditációs iskola.

Őrült és zseni közt vékony az elválasztóvonal...megítélés kérdése az egész...

neked lehet, hogy nem, én sem hiszem el, de akkor is hihetőbb
persze, értem én, hogy mi a probléma, a reinkarnációnál nem emlékeznél előző életeidre, a mennyországban meg boldogan élhetsz... vagy nem

nem.

a reinkarnáció még mindig hihetőbb, mint a mennyország