Vizsgaidőszak

Azt a, LOL, milyen vizsga volt ez már... Bemegyek, hihetetlenül körülményes felvezetés, hogy mik a követelmények, mit kell tudni, esetleg van-e még kérdésem a vizsga előtt. Jó, akkor kérdezek valamit, elkezdi magyarázni, alig értek belőle valamit. Egyéb kérdés; mondom, inkább hagyjuk (úgyse tudok semmit, az egész anyagot meg nem mondathatom végig vele...). Na, erre ad tételt, meg megkérdezi, hogy kérek-e még egyet az ötösért, vagy inkább a négyesért felelnék. Mondom, inkább ne erőltessük azt az ötöst... Elkezdem kidolgozni, hát nagy keservesen írok kb. egy oldalt, annak is egy része értelmetlen, vagy csak kilóra odakaparok valami képletet bizonyítás nélkül.

No, aztán felelet. Elkezdtem szép, óvatosan mesélni, amit írtam, de erre meg belekötött minden mondatba, én meg csak ültem, mint a sült tök, mert kb. gőzöm nem volt hozzá, mi miért van úgy, ahogy. Ez így ment egy jó negyed óráig, én már tisztára leizzadtam, hogy mi lesz így itt; de talán a kettest megadja, ha eddig még nem küldött el a fenébe. Aztán megszólal a végén: "Hát, igen, ez jobb felelet volt, mint azé a gyereké, akinek a múltkor hármast adtam, de azért a négyeshez sajnos egy pici hiányzik." Bazze... Ha ezt tudom, szólok tíz perccel előtte, hogy ne szopasson itt már, jó lesz a hármas, de még a kettes is, aztán hadd húzzak a picsába...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Óh, bazze, valaki vizsgázzon már le helyettem pénzügyi piacokból! Már két hete tologatom ezt a szart, és egész jól állnék, ha nem kéne holnap most már tényleg elmennem belőle, vagy legalább készültem volna rá bármit is a hétvégén...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.