Szerelem

Én a magam részéről még soha senkiről nem hallottam, hogy bejött volna neki ez a módszer. Az a vicc, hogy ha jól meggondoljuk, igazából miért is működne? Ez csak egy hazug igazolás lenne önmagunk felé, hogy milyen tökös srácok vagyunk, mi bevállaltuk a szitut, nem rajtunk múlt, stb... De vajon mit gondolna szegény lány, ha csak annyi esze is van, mint egy marék döglött lepkének? Sírva röhögne, vagy szánakozva ingatná a fejét, hogy "Óó, szegény te.".
Egyébként is, ha valaki tényleg azt érzi, hogy szerelmes, akkor minimum tiszteli annyira a lányt, hogy nem bassza át már az első 5 percben azzal, hogy másnak adja ki magát. De hát ezek ugye elég alap dolgok, ahogy látom, majdnem mindenkinek...

Amúgy kb. egy hónap múlva ünnepeljük a 4. évfordulónkat a barátnőmmel, ráadásul úgy, hogy 2 éve együtt is élünk... Ja, és őt sem úgy "szedtem föl", hogy "Szeva gec', kő' kóla?"

Respect is not given. It's taken.

egyébként ha valaki antiszociális, vagy introvertált (befelé forduló) az is csak a külvilág felé ilyen. Biztos van, akinek megnyílik. Én is nagyjából ilyen vagyok, új társaságban inkább kussolok, de ha már feloldódtam akkor rendesen tudok beszélni (asszem pres mondta: "Már megint kussban van, kell még neki 1-2 sör"). PErsze nem a pia old fel, hanem hogy mennyire érzem magam a társaságban. Az ilyen embereknek a nőzésnél szerintem a leszólítás abszoulút hülyeség. Közelébe kell férkőzni, sokszor együtt lenni, dumálgatni, és ha jó fej, és egymásra tudnak hangolódni, akkor abból úgyis szerelem lesz
A legnagyobb faszság az, hogy "odamegyek és elmondom az érzéseimet, aztán talán a nyakamba ugrik, talán nem". Sok fasz filmben ezt nyomatják, de ez AKKORA BAROMSÁG. Egy viszonylag ismeretlen ilynetől inkább megijed...jajj

Szenvedély nélkül a foci halott.