Még NDK-s időben apámék kimentek egy baráti TSZ-t meglátogatni
Tudni kell, hogy akkor egy NDK márka 7 kemény forintot ért, és pont ennyibe került kint általában egy paradicsomos halkonzerv. Apám kollégája nagyon szerette a paradicsomos halat, itthon meg több volt, mint egy húszas, ráadásul talált eg boltot, ahol fél márkáért árulták, gyorsan vett két bőröndnyit! A repülőn sem adta le, nehogy elvegyék tőle, mert az mindennél fontosabb volt. Itthon aztán először volt nagy öröm, két hónapig meg van oldva a kajakérdés. Később már kiderült, hogy valami gond van vele, mert kissé büdös volt. Na mindegy, akkor majd a kutya jóllakik vele. Az se ette meg. Mérgében odament egy ismerőséhez, aki beszélt németül, nézze már meg, hogy mikori a szavideje. Kiderült, hogy a konzervek kutyakonzervek voltak, de a kutyájuknak sem ízlett. Ez a kapzsiság büntetése
