Helyesírás

Most akkor az volt a lényeg, hogy úgy kell(ene) írni, ahogy a Helyesírási Szabályzat is mondja, azaz Murakami Rjú, vagy nekünk is angolosan Ryu Murakaminak, netán Murakami Ryunak, vagy valami másnak?

De a helyzet még akkor sem teljesen egyértelmű, ha elfogadjuk, hogy a magyaros változatot használjuk. Ugyanis, ahogy angol átírásból is van többféle: Hepburn-féle és változatai, Kunrei-shiki és változatai stb., úgy magyarul is többféle szisztéma szerint dolgozhatunk attól függően, hogy a kiejtést vagy a szóelemzést helyezzük előtérbe. A te példádban szereplő író neve kanásítva ( úh, ez milyen szó volt ) a japán Wikipedia szerint むらかみ りゅう, ami kiejtés szerint valóban "Murakami Rjú", de írás szerint "Murakami Rjuu". Persze az ember rögtön rávágná, hogy használjuk az elsőt, mert az az ésszerű, de akkor mondjuk nézzük azt a szót, hogy せんせい. "Szenszei" ugye, így ismerjük. Viszont ha ugyanazt a szisztémát követjük, amiben megegyeztünk Murakami Rjú (hosszú ú-val) nevénél, akkor ez bizony "szenszé", és a japánok valóban valahogy így is ejtik.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Invictus, azóta fejlődtem... tudom, hogy már egy ideje nem vagy köztünk (hacsak nem rejtőzködsz), de megtaláltam a megoldást!

Naszal múltkor Alexandrában olvasgattam a könyveket, szinte mindent, ami kínai vagy japán szerzőtől származik. Az egyik (mielőtt valaki belekötne: magyarra fordított) kínai regény pedig hemzsegett a kínai szófordulatoktól (tudom, még ez is fantasztikus, de olvass tovább): természetesen mindegyikhez odacsillagozták a jelentést, de rögtön az elsőnél két csillagot is húztak. Azt írták, hogy egy 1956(?!) óta érvényben lévő szabály értelmében távol-keleti szavakat (kínai, koreai, japán szavakat mindenképp) eredeti írásmódjuk szerint írjuk, így a tulajdonneveket is. Vagyis miután lehullott a vörös csillag, azóta így kell(ene) őket írni.

Mondok egy példát: Murakami Rjú japán szerzőt (olvastátok a Miszót? Pótlandó!) mi Murakami Rjú-nak írjuk, az angoloknak pedig szépen meghagyjuk azt, hogy "Ryu Murakami". Tapsi.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Újságokban láttam a következőket: Ivo Dzsima, Aja Szofia. Beletelt egy kis időbe, amíg beugrott, mire is gondolhat az újságíró: Iwo Jima és Hagia Sofia. Tudom, hogy a helyesírási szabályok szerint a nem latin betűs idegen neveket kiejtés szerint kell átírni magyarra. De ilyenkor elgondolkozik rajta az ember: tényleg jó így ez a szabály? Ezek a nevek általában (Iwo Jima esetében biztosan) angolból vagy más nyugati nyelvekből kerülnek át a magyarba. Szép, hogy átköltjük őket másra, ám így kész nyelvi káoszt idézünk elő: az embernek például japán nyelven kéne értene ahhoz, hogy képes legyen Iwo Jima nevét helyesen átírni magyarra..
Egyébként ebből a szabályból kiindulva például a gyros szót is helytelenül írjuk: mivel görögből származik, kiejtés szerint kéne írni.. Szóval nem a girosz írás lenne a helyes?
(Tudom, hogy a nevek átírásánál az eredeti íráskép utánzását is figyelembe kell venni. Japán betűket elég nehéz lenne utánozni, cirill betűkkel viszont ez lehetséges. Ha a görögül a gyrost gyrosnak, a hagiat pedig ajanak kell írni, akkor ez megmagyarázza a problémát. A szabály azért még nem jó..)