Hiszel a sorsban???

"És az a sok hülye tudós csak dolgozott, csak dolgozott, és dolgozott, elbaszta az életét a matematikával, míg másoknak szerető családjuk lett, megvalósították önmagukat, vagy esetleg oda eljutottak, hogy észrevegyék: Isten van, egy teremtő, felesleges egy akkor intelligenciájú lény soha meg nem érthető gondolatait, cselekedeteit (teremtés stb.) szabályokba foglalni."
- Mephisto

Annak a sok hülye tudósnak köszönhetjük, akik elbaszták az életüket a matematikával: a tévét, a számítógépet, a rádiót, a mikrohullámút, a mobiltelefont, a fotocellás ajtót.

Én azt mondom, hogy ezen eszközök nélkül is teljes életet lehet élni.
De mégis mi a jobb? Egy öszönei után haladó ember, aki nem létező dolgokban hisz, vagy egy józan gondolkodású, felvilágosult tudós ( matematikus )?

Az ember olyan mint egy állat: az ösztönei vezérlik: eszik, iszik, utódokat hoz létre.
Mert ez a genetikai kód van beleírva a DNS-ünkbe. Kajálnunk és piálnunk kell, hogy életben maradjunk, és hogy ne pusztuljunk ki utódokat hozunk létre.

Egy olyan ember, aki nem tudja mivel csökkentheti a szenvedést a világon, akit nem vezértlik olyan dolgok, amik a közcél érdekében történnek -azoknál az embereknél az elsődleges a családalapítás és az utódnemzés.

Mégis mihez kell nagyobb akaraterő? Ahhoz hogy szerető családot hozz létre v. ahhoz, hogy mindenféle életörömöt félretéve mások boldogságát tűzöd ki célul? Isten csak egy fiktív személy: a primitív népek agyszüleménye, hogy enyhítsék a fájdalmat, amit az igazság rejt. Mi teremtettük meg Istent - és véletlenül sem fordítva - !

Valjuk be: Képtelenek vagyunk szembenézni a valósággal! Ehelyett álomvilágba menekülünk, egy olyan helyre, ahol megnyugvást találunk.

Térjünk már észhez emberek!

Muad-Dib, aki a helyes utat látja