Csajozás!!!:) - csajok és pasik

ezt nagyon jól leírtad, egyetértek veled.
csak azt tudná az ember, hogy mit akar tőle a sors. engem sokszor foglalkoztatnak ilyen gondolatok.
miért azzal vagyok, akivel. miért azzal akarok lenni akivel, pedig valszeg lenne más, aki jobban illene hozzám, etc.
de nem akarom elvinni a topikot ilyen magasröptű gondolatok irányába, jók lesznek nekünk a szimpla csajozási témák is .
drukk pres, hogy ez jó legyen és várjuk a beszámolót!

"Vigyázz, mit mondasz. A szádon nincs backspace billentyű."

Ezzel én is egyetértek, hidd el, hogy az elmúlt két hónapban elég komoly önelemző pokoljáráson vettem részt Megpróbáltam feltárni a hibákat, ezekre megoldásokat találni, de azt azért fenntartom, hogy esetleg egy más típusú, beállítottságú emberrel azok a problémák, amelyek egy elmúlt kapcsolatot jellemeztek, teljesen újraértékelődnek, és a feldolgozás, továbblépés folyamata is megváltozik. Lehet, hogy azok a hibák, amelyeket a volt kapcsolatomban nem tudtam megoldani, jelen esetben 5 perc alatt lekezelhetőek lesznek, és lesznek más dolgok, amelyek fordulópontokat hozhatnak más esetekben. Mivel a másik fél másmilyen ember, mint az akivel voltam, nyilván mást fog jónak, és mást kikszöbölendőnek tartani.

Fuck it Dude let`s go bowlin`

igen egyetértek, hogy mindenkinek mások a tapasztalatai és így nem is igazán lehet jó tanácsokat adni senkinek, csak elmondhatjuk a saját gondolatainkat. a másik dolog az, hogy minden embernek más a személyisége, és mellesleg nem lehet előre látni sem a dolgokat, hogy mit miért alakít úgy a sors, ahogy alakít.
azt viszont fent tartom, hogy addig ismétlődnek a problémák minden kapcsolatban, amíg meg nem oldjuk őket (magunkban). ez ugyanolyan, mintha egy munkahelyen rosszul érzem magam, mert kétszínűnek tartom az összes kollegámat, akkor nyilvánvalóan én is kétszínű vagyok, így belőlem indul ki az egész.
minél előbb szembenézek a saját árnyoldalaimmal, annál előbb fogok tudni túllépni a problémákon. sztem

"Vigyázz, mit mondasz. A szádon nincs backspace billentyű."

Döbbenetesen türelmetlen ember vagyok sajnos. Az a baj, hogy (lehet hogy nagyképűen hangzik) iszonyatosan fel tudom a gondolataimat pörgetni, és így egy két hét vagy akár napok alatt is fel tudok dolgozni dolgokat, el tudok jutni konklúziókig, látni vélem az összefüggéseket, és akkor elindulok abba az irányba, amit pár nap alatt kiötlöttem. Ez néha forrófejűséggel is párosul, és akkor megbánom, amit ezen gyors döntéseket követően teszek. De 30 év alatt megtanul az ember együtt élni ezzel

Bár ez jelen pillanatban nem igazán érdekel, egy kicsit hagyom magam sodorni az eseményekkel, és az a szép az egészben, hogy ő sem vár tőlem egyelőre nagy ígéreteket, semmi komolyat, hagyjuk a dolgokat megtörténni. És ez most így jó szerintem. Ha pedig hagyom és tök szép dolog lenne, akkor csak veszítettem az egésszel nem?

Mindenkinek mások a tapasztalatai, és mindenki máshogy értékel. Ez a szép az életben nemdebár?

Fuck it Dude let`s go bowlin`

én is voltam hasonló helyzetben, és arra jöttem rá, hogy addig az ember hiába próbál ki másokat is (akár többet is), amíg még szereti az előző partnerét, mert úgyis csalódás lett/volt a vége.
sztem a legnagyobb butaság beleugrani egy új kapcsolatba, mert sokszor az új partnerrel vagyunk tisztességtelenek, ha pár nap/hét múlva (az újdonság varázsának elmúlta után) már nem tudunk koncentrálni rá, hanem esetleg visszahúz a szívünk a régihez.
sokszor az a gond, hogy azt hisszük egy új kapcsolatban, az új társsal majd nem ismétlődnek ugyanazok a problémák, és hát dehogynem, hiszen azok belőlünk indulnak ki. szóval, nemtom... de azért szorítok neked, hogy úgy legyen
nem vagy te egy kicsit türelmetlen természetű?!

"Vigyázz, mit mondasz. A szádon nincs backspace billentyű."

Én minden lehetőséget megadtam, hogy visszajöjjön, vagy ha nem is jön vissza, külön élve, de szépen fokozatosan újra felépítsük komolyabban ezt az egészet, ami kettőnk közt volt. Erre folyamatos zárás volt a válasz, meg "nekem jó egyedül, mert..."

Beszéltem nővérével, most egyedül akar lenni. A különbség annyi, hogy én meg nem. És az a durva, hogy teljesen vakszerencse, de olyan lánnyal hozott össze az élet, akiben azt érzem, hogy új esély, új klassz dolgok várnak rám vele. Tehát nem csak egyszerűen numera, hanem egy komolyan veendő dolog. Ma is vele voltam, eszméletlen jó volt. Azt kaptam, amire szükségem volt, és én is azt próbáltam meg adni, ami neki kell. És ez visz előre. Még most is üzenetháború van, pedig 10 perce kísértem haza

Fuck it Dude let`s go bowlin`

és te kerested őt?
tudod milyenek a nők... jól írta egyszer Silent, hogy zavarosak és nehezen érthetőek

"Vigyázz, mit mondasz. A szádon nincs backspace billentyű."

Hát mivel az exem másfél hete rám se szart, se telefonon, se MSN-en, sem e-mailben, ezért úgy döntöttem, hogy nem futok olyan szekér után, ami nem vesz fel. Inkább olyanra áldozom az időmet, aki azokat amiket kap viszonozni tudja. Ennyi. Vasárnap meg is esett az első csók, úgyhogy most inkább arra koncentrálok, ami az orrom előtt van, az idő meg majd mindent elsimít Remélhetőleg

Azért erre válaszolok, mert tudom, hogy régebben kérdeztél, de csak most volt lehetőségem írni.

Fuck it Dude let`s go bowlin`

wazze, már miért kérne bocsánatot éppen ő? nem a csaj ment el a haverjaival bulizni? más esetekben egyetértek a bocsánatkéréssel, itt azonban nem.

igazság szerint minden kapcsolatnak a kommunikáció a kulcsa, csak a nők és férfiak képtelenek azonos módon értelmezni mondatokat

"Vigyázz, mit mondasz. A szádon nincs backspace billentyű."

Hát én szerintem túlságosan is agresszívan veszed a dolgokat, szerintem a béke kulcsa az lenne ha bocsánatot kérnél, vagy mutatnád hogy szereted...
Kérj bocsánatot nem olyan nehéz!!